Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Semmisség és megtámadhatóság 85 alatti bor vételárra vonatkozó részét megváltoztatni és a bor vételárát a birói zár alól feloldani kellett. (Bpesti T. 1905. decz. 1. I. G. 3104.) 325. Ha a színleges kötelezvényével szerzett zálogjog alapján a színleges hitelező kezéhez az ingatlan vételára kiutaltatott: a jogügylet szinlegességének és a jó erkölcsökbe ütköző voltának következménye az, hogy annak alapján a színleges hitelező nem nyerhet további jogot a kiáíiitó ellen és amennyiben ilyet jogos czim nélkül érvényesített, az előbbi állapot helyreállításának van helye. (C. 1907. nov. 28. 9379/906. sz.) 326. A vélelem, hogy az a fél, akire a vagyon átruháztatott, az átruházásnak a hitelező kijátszására irányuló ezélzatáról tudomással birt, nemcsak a házastársak, hanem oly személyek közti vagyonátruházásnál is alkalmazandó, akik bár törvényesen egybe nem keltek, közös háztartásban férj és feleség módjára együtt élnek. (Bpesti T. 1908. szept. 24. G. 353. sz.) 327. Azon harmadik személy, ki rosszhiszeműen közreműködött abban, hogy a kielégítési alap reá átruháztassék s ez által a hitelező elől elvonassék, jogosan kötelezhető annak tűrésére, hogy amennyiben a közvetlenül kötelezett adósok szerződési kötelezettségüknek meg nem felelnek, a hitelező az átruházott vagyonból szerezzen kielégítést. — A kir. C. IV. polg. tan. által elvi jelentőségűnek nyilv. hat. — (C. 2922/1908. sz.) 328. A csődtörvény első része III. fejezetének a közadós jogcselekményeinek a csődhitelezők egyeteme érdekében megtámadására vonatkozó rendelkezései, mint speciális rendelkezések, erre vonatkozó tételes törvény hiányában, esőd esetén kivül alkalmazást nem nyerhetnek, s igy az adósnak az a jogcselekménye, hogy a reá szállott örökséget visszautasította, az egyes hitelező által csődön kivül meg nem támadható. (C. 1907. decz. 27. 10.999/906. sz. — A C. V. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat.) 329. Szerződés érvénytelenítése iránt csakis abban résztvevő személyek vagy azok jogutódai, valamely bekebelezésnek eredeti érvénytelenség okából való törlése iránt pedig csak a nyilvánkönyvi jogaiban sértett fél vagy annak jogutódai birnak kereseti joggal. Az a körülmény, hogy a büntető bíróság K. G. P.-t és az alperest a büntető törvénykönyv 386. §-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettében bűnösöknek mondotta ki s megállapította, hogy a köztük létrejött adásvételi jogügylet a felperes kijátszására s illetve a végett köttetett, hogy követelése elől a ki-