Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

80 Semmisség és megtámadhatóság elégitési alap elvonassék, felperest nem a jelzett jogügylei érvény­telenítésének s az annak alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezés törlésével, az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállításának kérel­mezésére, hanem csakis arra jogosítja fel, hogy az alperestől az ingatlanokat átruházó K. G. P. ellenében fennálló követelésének kifizetését, az átruházott vagyon értéke erejéig, illetve arra veze­tendő végrehajtás terhe mellett követelhesse, erre azonban kerese­tét nem irányozta. Az előadottakhoz képest felperes keresetével helyesen utasittatott el: a másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve az itt felhozott indokoknál fogva, a perköltség iránt rendel­kező részében pedig megfelelő indokai alapján helybenhagyandó volt. (C. 1902. május 20. 5509. sz.) 330. A szerződésben résztvevő önjogu fél, a nem önjogu fél nevében is kötött és teljesedésbe ment szerződést a másik szerződő fél cselekvési képességének hiánya miatt meg nem támadhatja. (C. I. G. 555/1899. sz.) 331. A jog vagy a kötelezettség közösségéből egyáltalán nem következik, hogy a közösen jogosítottak vagy kötelezettek közül egy vagy több a szerződés hatályosságát meg nem támadhatná, ha a többi jogosított vagy kötelezett a megtámadáshoz nem csatla­kozik. Nem változtat ezen az sem, ha a szerződés a közösen kötele­zettek egyetemleges felelősségét állapítja meg; mert ebben az eset­ben sem lehet a szerződő felek bármelyikét is elzárni attól, hogy törvényen vagy szerződésen alapuló jogát egymagában is ne érvé­nyesíthesse. (C. 1902. június 17. 3604/1901. sz.) 332. C: Tekintve, hogy felp. még a szerződés megkötése nap­ján az alp.-sel kötött házasság következtében nagykorúvá vált, s az nem vitás, hogy a szerződés nemcsak a házasság megkötése ál­tal, hanem annak egyéb feltételei teljesítésével is tényleg érvénybe lépett, az pedig meg nem állapíttatott, hogy felp. a még kiskoru­ságában kötött szerződésnek férjhezmenetele után ellentmondott, kétségtelen, hogy felp. e szerződést nagykorúsága elértekor is el­fogadva, magáévá tette, mi abból is kitűnik, hogy felp. keresetét ép erre, az általa nagykorúságában is érvényesnek elismert szerző­désre alapította. Téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha e szerződés érvénytelennek volna tekintendő. (1902. jun. 6. I. G. 55. sz.) 333. Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos tényei­nek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis hogy azok által bizonyos szerződés létrejött-e, vagy pedig bizonyos fenn­álló szerződés megszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik és felülvizs­gálat tárgyává teendő. Igaz, hogy a kiskorú nevében megkötött szerződés csak gyámhatósági jóváhagyás által válik a kiskorura

Next

/
Thumbnails
Contents