Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
A szerződések tárgya 63 240/41. Nem engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, a mely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, a melylyel a jegyző harmadik személytől díjazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a biróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. A bpesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa: Az irányadó tényállás szerint a felperes, aki állására nézve körjegyző, az alperessel oly megállapodásra lépett, hogy a körjegyzőséghez tartozó Kálló és Erdötarcsa községeknél, valamint a községekben birtokos magánfeleknél közreműködik, hogy ezek a kőszénkutatás és kiaknázás átruházása tárgyában az alperessel szerződést kössenek. Az alperes kötelezte magát, hogy a felperest közreműködéséért díjazni fogja s a felperes a kikötött dij első részlete fejében 500 koronát követel. Az alperes egyebek közt azzal védekezett, hogy a követelés alapjául sziolgáló jogügylet a jó erkölcsökbe ütközik s a felebbezési biróság marasztaló ítéletét is első sorban ezen az alapon támadja meg. A felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni. A községi jegyző, illetve körjegyző hivatalos állásánál fogva közreműködni hivatott a község minden ügyeiben, tehát a szorosabb értelemben vett közigazgatási ügyeken felül azokban is, amelyek a községek vagyoni, gazdasági érdekeit érintik és a jegyzőnek közszolgálati viszonyából következik, hogy a községnek bármely vagyoni, gazdasági ügyében egyedül a község javát tarthatja szem előtt. Ámde ennek a kötelességnek hü betartása már veszélyeztetve van akkor, midőn a jegyző attól a harmadik személytől, aki a községgel ügyletet 'kiván kötni, dijazás igéretét fogadja el azért, hogy az ügylet létesítése érdekében a községnél közreműködik, mert ily esetben számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a jegyző a dijazás elnyerése végett, tehát saját vagyoni érdekében a községet oly szerződés megkötésére is reábirni igyekezik, amely inkább a harmadik személynek, mint a községnek nyújt előnyt, vagy amelynél a község kedvezőbben is szerződhetett volna. Figyelemmel arra a túlnyomó befolyásra is, melylyel a jegyző a község ügyeinek elintézését a községi elöljáróság és a képviselőtestület tagjai között rendszerint irányítja, nem engedhető meg, hogy a jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, amelylyel a jegyző harmadik személytől dijazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a biróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. Hogy az egyes konkrét esetekben a közvetített ügylet netán olyan volt, amelynél kedvezőbbet a község nem érhetett volna el, a
