Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

62 A szerződések tárgya Nem változtat ennefc az álláspontnak a helyességén az sem, hogy a vagyoni előny visszatérítésére az azt elfogadó fél magát kü­lön kötelezte, mert az ily kötelezés mellett sem veszti el a szerződés azt a jellegét, amely miatt az ily szerződésből eredő kötelezettségek telje­sítése bíróság utján nem követelhető. (1910. június 3. 905. sz.) 239. A postamester a kir. államkincstárral megkötött ama szerződése következtében, amelylyel állami feladatnak, t. i. a pos­tajog körébe vágó tennivalóknak ellátására vállalkozik, szolgálati kötelezettségei és felelőssége szempontjából közhivatalnok. A pos­tamesterek között létrejött szerződés, mely szerint állomásaik el­cserélésére koholt ürügyek alatt ellenérték kikötése mellett szer­ződtek, tilos és bíróilag nem érvényesíthető. C: A kir. Guria a megállapított tényállásból arra a következte­tésre jutott, hogy a peres feleknek olyan jogügyletével állunk szemben, amelyből birói uton érvényesíthető kötelem nem származik. A postamester ugyan nem állami tisztviselő; ámde tekintve, hogy a posta, mint az állami szervezetnék egyik tényezője, közintéz­mény, a postamester a kir. államkincstárral megkötött ama szerző­dése következtében, amelylyel állami feladatnak, t. i. a postajog körébe vágó tennivalóknak ellátására vállalkozik, szolgálati kötelezettségei és felelőssége szempontjából közhivatalnok, amint azt kir. Guria bün­tetőjogi szempontból már ismételten ki is mondotta (1135/86. B. és 7526/84. B. sz. határozattal.) Ezt a közhivatalnoki jelleget megerősíti az 1881 :LX. t.-cz. 52. §-ának ama szabálya is, hogy a postamesternek szállítási és irodai átalányi járandóságai a végrehajtásnak nem tárgyai. A közhivatal erkölcsi jellege s az avval kapcsolatos erkölcsi kö­telezettségek kizárják annak a lehetőségét, hogy annak elnyerése bár­milyen alakban anyagi előnyök szerzésétől legyen függővé tehető, és hegy az üzérkedés tárgya legyen, s kétségtelenül ezen a felfogáson sarkal a kereskedelmi miniszternek 68.568/94. sz. a. az a rendelete, mely a posta- és távirdaszemélyzet körében, valamint a postames­terek között is az álkimáscseréket megszüntette, kimondván, hogy a postamesterek üresedések esetén a kiirt pályázat alapján kérhetik át­helyezésüket más állomásra (m. kir. posta, távírda és távbeszélő sza­bályrend, gyűjteménye 1899. I. 481.) Mivel pedig mindezek szerint akkor, mikor a másodrendű fel­peres az alperes postamesteri állásaiknak koholt okokkal felcserélé­sére szerződtek olyképen, hogy a másodrendű felperes az alperesnek a cseréért 12.000 K-t fizet, tiltott jogügyletet kötöttek, ebből pedig birói uton érvényesithető kötelezettség nem származik, mivel jogsza­bály, hlogy az, amit az ilyen ügylet, vagy az ilyenre vonatkozó meg­állapodás alapján az egyik fél a másiknak szolgáltatott, jogalap hiánya miatt vissza nem követelhető: a másodrendű felperesnek az al­peressel szemben birói uton érvényesithető igénye nincs, miért is ót keresetével elutasítani kellett. (1910. január 18. 5479/909. sz. II. p. t.)

Next

/
Thumbnails
Contents