Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 59 talmából nyilvánvaló, hogy a B. L-nek kikötött Vi rész nyereség, esetleg 6000 K, tulajdonképen és jogilag a B. I.-t megillető vételár természetével bir és annak a vételárnak szerződésszerű kiegészitő része és igy habár az Vé rész az előre ki nem számitható esélytől függ, sem az VÍ rész nyereség,, sem a 6000 K kikötése fogadásszerü szerencseszerződésnek nem tekinthető. (C. 1902. november 6 I G. 239. sz.) 225. Harmadik személy által meghatározandó szolgáltatás. Még az által, hogy a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás meghatározása harmadik személyre bizatik, sem a kötelezettség tartalma nem tekinthető olyan határozatlannak, mely a szerződés lényegével ellenkezik, sem az ilyen tartalmú megállapodás választott biróság iránti szerződésnek nem minősithető. Felp.-nek az a kifogása tehát, hogy peres feleknek az a megállapodása, mely szerint az alp. részéről felp.-nek fizetendő összeg meghatározása K. A.-ra bizatott, sem az ellenszolgáltatás vitatott határozatlansága miatt, sem annálfogva sem érvénytelen, mivel a választott biróság iránti szerződés az 1868: LIV. t.-cz. 475. és következő, illetőleg az 1881: LIX. t.-cz. 74. és következő §-ainak meg nem felel. (C. 1901. szept. 4. 999. sz.) 226. A képviselőjelölt a képviselőválasztás idejében és szavazatok megnyerése végett a választók kezére adott előnyt nem ezeknek, Iianem az egyháznak s igy közczélnak elősegitésére szánta; az ily adományozás önmagában nem minősithető az 1878: V. t.-cz. 18á. §-ában meghatározott büntetendő cselekménynek, amelynél fogva a szóban forgó ügylet minden vonatkozásban s igy a felperes egj házat illetőleg is semmis és érvénytelen volna. Ebben az esetben harmadik előnyére kötött szerződésről van szó, amely harmadikra nézve, az előnyére szerződő két fél hibássága ki nem hat és habár a megállapított tényállás szerint kétségtelen, hogy a képviselőjelölt, a választások idején, az egyház javára abból a czélból adakozott, hogy a szavazatokat a maga részére biztosítsa, az ily adományozás a választók kifejezett megvesztegetésének s a szavazatok megvásárlásának körülményeiről tudomással nem biró s abban nem részes felperes egyház irányában erkölcsi szempontból sem tartható oly hibás tényalapnak, amely épp ez okból a felperes egyház, mint jóhiszemű harmadik személy ellenében is az erkölcstelen ügylet (turpis causa) hatását vonná maga után és kizárná az egyház keresetének érvényesithetését. (C. G. 29/1909. sz.) 227. Nem ütközik az 1883: XXV. t.-cz. tiltó rendelkezésébe, ha az éveken át kisebb mértékben kiszolgáltatott szeszes italok árára időnkint fizetések is teljesíttetnek. (C. 1908. nov. 4. 2364/908. sz. a. V. p. t.)