Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
60 A szerződések tárgya 228. Jó erkölcsökbe ütköző ajándékozási szerződés és ennek alapján eszközölt tulajdonjog-bekebelezés nem ad jogot az ajándékozási szerződésnek átadás utján foganatbavételére. (C. 2808/1908. sz. VIII. p. t.) 229. Birói figyelembe nem vehető az az alperesi védekezés, hogy köztük bizalmas szerelmi viszony volt, mert ha ez való volna is, ez a felperesnek a dij vonatkozó igényét ki nem zárná, amennyiben a felperesnek díjazásra való igénye nem ebből a szerelmi viszonyból, hanem a házvezetés körül tényleg kifejtett tevékenységéből ered. (C. 1955/1909. sz.) 230. Az ágyassági viszony folytatása ellenértéke gyanánt tett ígéret, mint erkölcstelen irányú a bíróság előtt érvényesíthető kötelmi viszonyt nem létesít. (C. 1909. szept. 2., 2032. sz.) 231. Nem a fennállott viszony folytatására vagy előmozdítására, hanem annak megszüntetésére s a jó erkölcsöknek megfelelő élet megkezdése czéljából vagyoni előny adása vagy igérése a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. (C. 1709/1909. sz.) 232. Helyesen ismerte fel az elsőbiróság a peres feleknek arra irányuló közreműködését, hogy az árverési vételárat egymásra föl ne verjék s ekkep az árverés eredményét csökkentsek s minthogy ez a nevezett feleknek lényegében egyező előadása szerint abból a czélból is történt, hogy az ingatlannak az elsőrendű alperes részére leütése esetében az ingatlan bizonyos része felperesnek jusson, szóval, hogy az ily módon elérendő nyereségen osztozzanak, felperes és elsőrendű alperes ténykedése nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem egyenesen tiltó törvénybe (1879: XI. t.-cz. 128. §.) ütközik, az ily ténykedéssel kapcsolatos megállapodást pedig az elsőbiróság helyesen mondta ki birói utón nem érvényesithetőnek. (C. 1909. okt. 12. 2375. sz.) 233. A tisztességtelen versenyzésből támasztható igények törvényhozásilag szabályozva nincsenek, ennélfogva azok elbírálásánál csakis azt lehet szem előtt tartani, hogy az alperes a felperessel szemben követett-e el a fennálló törvények által tiltott olyan cselekményt, amely a felperesnek kárt okozott. (C. 1909. február 11. 4333. sz, a.) 234. Az 1884: XLV. t.-cz. 14. §-a, a 2417/1880. számú igazságügyminiszteri rendelet, az 1892: XXIV. t.-cz. 14. §-a és 356/1893. számú igazságügyminiszteri rendelet a tagositó mérnököket fegyelmi tekintetben az 1871: VIII. t.-cz. rendelkezései alá eső biró-