Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

26 Szerződések alakja 89. Ha a nő férje kezeseinek oly Ígéretet tett, hogy arra az esetre, ha a kezesek a férj házára nem ár véreinek és azt ő veszi meg, mindazokat a kiadásokat meg fogja téríteni, amelyeket a férjéért vállalt váltókezességből kifolyólag fizettek, egymagában az árverés eredményének csökkentésére irányuló s arra befolyással biró összebeszélésnek nem minősíthető annál kevésbbé, mivel ha alperes az Ígéretnél magasabb vételárt ajánlott volna, a vételárból a kielégítés sora épen arra a követelésre jutott volna, amelyért a felperesek kezeskedtek, és utóbb megfizettek. (Kir. C. mint felülvizsgálati biróság 1905. április 12. I. G. 735/1904. sz.) 90. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a szerződések érvényét éppen a helyes magánjogi elveknél fogva érinthetik olyan körülmények is, amelyek a magánjogi szabályokban esetenként tüzetesen felsorolva nincsenek; ilyenek lehetnek azok, amelyek valamely más természetű törvénybe, törvény erejével biró rendeletbe vagy egyenesen a jó erkölcsökbe ütköznek. (C. 1905. január 17. G. 703/904. sz.) 91. Valamely szabadalomra érdemes találmány a feltalálóra nézve semmi által nem tiltott módon szerzett tulajdont állapit meg, az ekként szerzett tulajdon értékesítése teljesen elzárva senki előtt sincs és az ilyen találmánynak oly módon való értékesítése, hogy más személylyel az elérendő haszon megosztása tekintetében társasági szerződésre lép, az alkalmazásban levő biróra nézve az 1869. évi IV. t.-cz. 8. §. e) pontjában meghatározott összeférhetetlenség fogalma alá nem vonható. (C. 1905. jan. 17. G. 703. sz.) 92. Az a megállapodás, amely a fiu atyja és a nő közt az iránt jött létre, hogy ez fiának ágyasa legyen, s hogy az eme viszonyból származott törvénytelen gyermek eltartására magát az esetre kötelezte, ha fia elhalna, a jó erkölcsökbe ütközvén, abból bírói uton érvényesíthető jogok vagy kötelezettségek nem származtathatnak. (Kir. C. mint felülvizsgálati biróság 1905. február 25. I. G. 570/1905. sz.) Azonos: G. 207/905. és G. 804/904. sz.) 93. A hitelezőnek a kamatozó törlesztéses pénzkölcsön-ügyleteknél csak ahhoz lehet joga, hogy a kölcsönnek az adós részéről a lejárat előtt történt netáni felmondás esetében megfelelő kárpótlást követelhessen, de a hitelező a maga részére kikötött felmondási jog előnyétől szerződő ellenfelét, az adóst, meg nem foszthatja. (Curia 1905. február 16. 336/1904. sz. a.) 94. Már magában véve az a körülmény, hogy akkor — amidőn a közel rokonok, különösen házastársak, között oly átruházási jogügylet létesült, mely által az átruházó vagyona annak hitelezői elől elvonatik, — az átruházó tartozása már fennállott, azt a vélelmet állapítja meg, hogy az azzal szerződő rokon vagy házastárs