Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződések alakja 27 ugy a követelés fennállásáról, mint magának az adósnak a hitelezői megkárosítására irányuló szándékáról tudomással birt; s igy a kérdéses jogügylet a jóhiszemű hitelezővel szemben, bármi czimen köttetett is, hatálytalan és ezzel a vélelemmel szemben annak bizonyítása, hogy az emlitettekről a rokon vagy a házastársnak tudomása nem volt, ezt terheli. (Kir. Curia mint felülvizsgálati biróság .1905. április 29.1. G. 726/904. sz. a.) 95. A megbízott által a vételből folyólag fizetendő árkülönbözet iránt arra az esetre vállalt kötelezettség, ha a megbízó a vételt saját részére megkötöttnek el nem fogadja, nem esik a szerencseszerződések tekintete alá. (C. 1905. jun. 13. 262/904.) 96. Azon megállapodás, amely az ingatlan tulajdonosa — ki az egyik végreh aj tatónak egyszersmind személyes adósa is — és egy harmadik személy közt az iránt jött létre, hogy ez utóbbi az ingatlant az árverésen megveszi s ezután az ingatlan tulajdonosának nevére íratja, sem az árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére, sem a szabad árverelési verseny megakadályozására vagy korlátozására sem birhat befolvással s igv érvényes. (C. 1905. febr. 15. 10.336/904. sz. a.) 97. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudvalevő színlelt követelésnek a biróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet. (C. 1905. okt. 4. 1662/904. sz. a.) 98. Már magában véve a szándék, mely szerint a forgalmi ár meghatározására irányuló megállapodás a termelő- és illetve a fogyasztó-, szóval a nagyközönség megrövidítésére irányuló czélzattal létesül, megfosztja a fent jelzett természetű megállapodásokat jogi érvényüktől, s maga az árcsökkentés vagy áremelés puszta lehetősége is elég arra, hogy a kartellszerü megállapodást semmisnek kelljen tekinteni. (C. 1905. nov. 7. 666/1904. sz. a.) 99. Egy kereskedő fizetésképtelenségbe jutván, egyezkedni kívánt hitelezőivel és ezeknek 40 százalékos fizetést ajánlt fel kiegyenlítésül. Egyik hitelező nem akart engedni követeléséből. Az adós a többi hitelezőknek ösztönzése czéljából megállapodott ezen egy hitelezővel, mely szerint ezen hitelező kijelentette a hitelezői védegylet előtt, miszerint a 40 százalékos egyezséget elfogadja, de viszont kapott az adóstól nyilatkozatot, hogy ez a kijelentés csak színleges és köteles az egész tartozást megfizetni. Nem fizetett. A hitelező perelt. Az adós turpis causával védekezett. A kifogásnak