Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződőképesség és hiánya 7 — a 4. a. nyilatkozat ellenére is érvényesítette törvényes osztályrészét, az világlik ki, hogy elsőrendű felperes ezt a nyilatkozatot magára nézve joghatályosnak nem tekintette. (C. 1907. nov. 19. 7102/906. sz.) 28. Gondnokság alá helyezés hiányában „az együgyűség" hire magában véve a cselekvőképességtől meg nem foszt. Az ily személyek által kötött jogügyletek érvényeseknek tekintendők mindaddig, mig annak erőszak, tévedés vagy esel után való keletkezte be nem bizonyittatik. (Bpesti T. 51.156/1885. sz.) 29. Az, akiről meg van állapítva, hogy a kötelező okirat aláírásakor elmebeteg lévén, a jogügylet érvényességéhez megkivánl:ttó cselekvőképességgel nem bir, a kötelező okirat alapján, ha csak olyan tények igazolva nincsenek, amelyek szerint más kárával jogtalanul gazdagodott, nem marasztalható. (C. I. Gr. 252/1897.) 30. A gyakran részegeskedő egyénnél sincs kizárva az, hogy józan állapotában akaratának szabad elhatározásával birjon. (C. 1902. decz. 2. 5653/1901. sz.) 31. A vakok által kötött jogügyletek alakisága. A különben önjogu vak a magán-adóslevélre kapott kölcsönt visszaadni tartozik. A vakok által kötött jogügylet érvényességéhez, amennyiben azok annak megkötésénél személyesen jártak el, az 1874: XXXV. t.-czikknek a B) alatti adóslevél kiállításakor (1883.) hatályban volt 54. §-ának d) pontja szerint, közjegyzői okirat kívántatott. Ennélfogva igaz ugyan, hogy a felperes és a teljesen vak alperes között a B) alatti adóslevél szerint kir. közjegyző alkalmazása nélkül és alperes személyes közbenjárása mellett kötött jogügylet érvénytelennek tekintendő, a B) alatti magán-adóslevél pedig, még ha valódisága bizonyitva volna is, bizonyitékul el nem fogadható; de ebből nem az következik, hogy a különben önjogu alperes az ily módon kapott pénzt megtartsa és felperes kárával gazdagodjék, hanem az, hogy a felek közt az előbbi állapot helyreállittassék. Ennélfogva felperes az esetben, ha a kölcsönösszegnek alperes részére történt leszámolását más perrendszerü bizonyítékokkal legyőzné, jogosítva volna alperestől a neki kölcsönadott összeg visszafizetését követelni annál is inkább, mert az idézett törvényszakasz czélja, a vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint, csupán az volt, hogy a vakok rászedés ellen biztosíttassanak. (C. 1890. okt. 10. 6851. sz.) — Azonos: Curia 6559/1891. sz.