Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szolgáltatás tárgya fizetés alkalmával világosan kijelenti, hogy a fizetést a nyolez százalékon felül kikötött kamatra kívánja teljesíteni és a fizetést ily kijelentés mellett tényleg a nyolez százaléknál magasabb kamatra teljesiti. (C. I. G. 580/1903. sz.) 515. Az elsőbiróság által az 1877: VIII. t.-cz. értelmében a nyolez százalékkal a biró által megállapítható legmagasabb kamat megítéltetvén, ezen felül sem provízió, sem bírság, sem egyéb melléktartozás czimén mi sem követelhető a tőkekövetelés után. A takarékpénztári kölcsönből eredő követelés nem olyan, melyre az 1877: VIII. t.-ez. 9. §. b) pontjában emiitett kivétel alkalmazást nyerhetne. A nyolez százalék kamaton felül keresetüeg követelt három százalékot kamatminőségéből az 1877: VIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt meghatározásnál fogva, ki nem vetkőzteti sem az, hogy nem visszatérőleg, vagy nem folytonosan, hanem csak akkor teljesítendő, ha a kölcsöntőke 5 év előtt fizettetnék vissza, sem pedig az, hogy nem a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló kötbérül, hanem a kölcsönképen elhelyezett pénz korábbi visszafizetéséből eredhető kár elhárítására és fedezésére köttetett ki. (Curia I. G. 199/1901. sz.) 516. Az 1895: XXXV. t.-cz. 1. §. második bekezdésének rendelkezése szerint, ha öt százaléknál magasabb kamat van kikötve, ez a felek más megállapodásának hiányában, az adós késedelme esetében tovább folyik; a törvényes kamat megítélésének tehát helye nincs, feltéve, hogy a szerződési kamat az 1877: VIII. törvényezikkben megállapított legmagasabb kamatlábat tul nem haladja. (C. I. G. 400. 1901. sz.) 517. Ha a község tartozása a pénztáránál fizetendő, a község a hitelezőt nem tartozik értesíteni arról, hogy közege a fizetés iránt az utalványt kiállította; addig tehát, mig a hitelező a község pénztáránál nem jelentkezett, a községet a fizetés tekintetében jogilag számításba vehető késedelem nem terheli, következésképen késedelmi kamatot nem tartozik fizetni. (C. I. G. 248/1903. sz.) 518. Az 1868: XXI. t.-cz. 1. §-a és az 1895: XXXV. t.-cz. 2. §-a szerint törvényesnél magasabb kamat csak Írásbeli szerződéssel állapitható meg. Az 1868: XXXI. t.-cz. 4. §-a helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a kamat külön keresettel csak akkor követelhető, ha erre nézve alapos ok forog fenn, tehát, ha a tőke még nem járt le, ellen-