Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A srolgá Itatás tárgya 183 ben a kamat már esedékessé vált, vagy ha a tőke fizetésére halasztás adatott; következéskép nem követelhető a külön perelt kamat után a kereset beadásától ujabb törvényes kamat, ha felperes a tőke iránt indított keresettel egy napon a kamat iránt külön keresetet nyújt be. (Curia I. G. 683/1903. sz.) 519. Az 1868: XXXI. t.-cz. 4. §-a szerint lejárt kamat után csak akkor jár kamat, ha az világosan kiköttetett vagy a lejárt kamat bepereltetett. (C. I. G. 538/1900. sz.) 520. A katonai házassági óvadék megajánlásáról kiállított okiratban a vőlegény anyja a házasok részére házasságuk tartamára évi segélyt kötelezvén, az ezzel ellentétben álló más megállapodás semmis és az okiratban foglalt magánjogi kötelezettség hatályát a házasságra lépett nőre nézve nem szünteti meg az, hogy a férj katonatiszti rangjáról lemondott. Visszatérő részletekben fizetendő kamatkövetelés után késedelmi kamat nem jár. (C. I. G. 555/1900. sz.) 521. A törvénynek a kamatelévülésre vonatkozó rendelkezése nem nyerhet alkalmazást olyan esetben, amikor a szerződésben bizonyos meghatározott időtől járó kamat nincs kikötve és a hitelező a kamatot nem szerződésileg történt kikötés következtében, hanem a tőke megfizetésére kikötött idő eltelte okából, tehát mint késedelmit követeli, s amely mint ilyen a tőkének beperesitése előtt külön nem volt követelhető. (1883: XXV. t.-cz. 19. §.) (C. I. G. 463/1897.) 522. A fennálló birói gyakorlatban nyilvánvaló jogszabályok szerint az elmaradt haszon megtérítésére nemcsak az a fél kötelezhető, kinek ellenében a szerződés szándékos megszegése van megállapítva, hanem egyszersmind az is, ki gondatlanságból szegi meg a szerződést. (C. 1897. szept. 16. I. G. 193. sz.) 523. Elmaradt nyereségnek a kártérítésre jogosult mostani és ama vagyoni állapota között mutatkozó különbség tekintendő, mely utóbbi vagyoni állapot a kárt okozó cselekmény bekövetkezte nélkül a dolog rendes folyása és a már tett intézkedések alapján valószínűséggel várható volt. (C. I. G. 96/1901. sz.) 524. Elvont haszon megtérítésére rendszerint csak a rosszhiszemű birtokos vagy az kötelezhető, a ki a rosszhiszemű birtokossal egy tekintet alá esik. (C. I. G. 550/1901. sz.)