Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződőképesség és hiánya 3 taló határozatait hozza fel: már pedig Magyarország és a Német biro­dalom közt nem létezvén az Ítéletek végrehajtására nézve viszonosság: a Német birodalomhoz tartozó valamely bíróság által hozott határozat itt végre nem hajtható, következve ily határozat nem állapit meg az elmarasztalt félre nézve magyar biróság előtt érvényesíthető magán­jogi kötelezetséget s igy követelési alapul magyar biróság előtt nem szolgálhat. (1900. május 30. 173. sz.) 10. Az a körülmény, hogy valaki oly külföldi állam bírósága által, amelylyel viszonosságban nem állunk, már marasztaltatott, a marasztaltnak kötelezettsége tekintetében a hazai bíróságnál semmi befolyással sem bír. (C. 1891. nov. 19. 4925. sz.) Szerződőképesség és hiánya. (A T. 916—931. §-ához.) 11. Aki ellen gondnokság alá helyezési eljárás folyamatban van, mindaddig, mig gondnokság alá jogérvényesen nem helyez­tetett, ügyvédet szabadon vallhat, az ügyvédvallásnak pedig jogi következménye, hogy a megbízásból felmerült ügyvédi dijat és költségeket a megbízó viselni tartozik. (C. 1905. márcz. 30. 6664.) 12. Az önkép viseletre nem jogosítottak által kötött terhes szerződések alapján a szerződésre képtelen féllel szemben ugy az előbbi állapotnak a helyreállítása, valamint kártérítés is, csupán a jogtalan gazdagodás esetében kérhető, s mert az fényűzési ezikkeket képezett s elhasznált ruhák értékével az alperes vagyona természetszerűleg nem gyarapodhatott. (C. 1905. november 15. 591/1905.) 13. Az önképviseletre nem jogosítottak által kötött terhes szerződések alapján a szerződésre képtelen féllel szemben ugy az előbbi állapotnak a helyreállítása, mint kártérítés is, csupán a jog­talan gazdagodás esetében kérhető. (C. 1906. jan. 9. 591/905. sz.) 14. Nemcsak a teljesen visszteher nélküli, hanem az oly jog­lemondás sem kötelező a kiskorura, melynél a nyert ellenérték és a lemondott jog előnyei közt a közönséges életfelfogásokhoz mért aránytalan különbség mutatkozik a kiskorú hátrányára. Azon kér­dés eldöntésénél, hogy fenforog-e ily aránytalanság, nemcsak köz­vetlenül anyagi értékben nyújtott, hanem azon egyéb érdek is mér­legelendő, amely a szerződő felekre nézve a szerződéskötés idejében fenforgott és figyelembe vétetett. (C. 1906. jan. 9. 486. sz.) 15. Az önálló és életfentartásra elegendő keresettel bíró kis­korú kötelezettségeiért az apa felelősségre nem vonható. Az a kö­1*

Next

/
Thumbnails
Contents