Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

4 Saerződöképesség és hiánya rülmény, hogy a kiskorú az ellátást és fizetést nem idegentől, de az apjától kapja s az apa felelősségére jogos alapot nem szolgáltat. Az apa felügyeleti jogköre nem terjed ki az önálló keresettel biró kiskorúval szemben a kereset hova fordítására. (Bpesti T. 1906. márcz. 1. I. G. 441/1905. sz.) 16. A kiskorúnak az 1877: XX. t.-cz. 3. §-ában biztosított szabad rendelkezési joga csak a meglevő keresményre áll, de nem vonja maga után az általa kötött hitelügyletek feltétlen érvényét, hanem ily kötelezettséget csak annyiban vállalhat, amennyiben az az életfentartáshoz szükséges. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a jelen hitelvásárlásnál azt mérlegelte, vájjon a hitelbe vásárolt áru ily szükséglet kielégítésére szolgált-e, ennek a mérlegelésénél figyelembe veendő ugyan a kiskorú keresményének mérve, azonban a felebbezési bíróság döntését abban az irányban is helyesnek ismeri fel a felülvizsgálati bíróság, hogy a vásárolt könyvek (Jókai összes müvei, Klasszikus Regénytár) az ő (havi 100—120 korona fizetéssel biró magánhivatalnoknak) gazdasági köréhez mért szükségletet nem képeztek. (Bpesti T. 1906. máj. 9. I. G. 42. sz.) 17. A jogutód nem élhet azzal a kifogással, hogy jogelőde a korábbi szerződést mint kiskorú gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötötte. (C. I. G. 132/1905. sz.) 18. A gondnokság alá nem helyezett azon elmebeteg, akinél a cselekvőképesség természetes előfeltételét képező öntudat és akaratképesség megvan, érvényes jogügyletet alkothat. Az előrelátás hiányából az öntudat és akaratképesség hiányára következtetést vonni nem lehet. (C. 1906. szept. 13. 4785/905. sz.) 19. A gondnok által a gondnokolt képviseletében végzett cselekményeknek jogi hatásuk a gondnokolttal szemben van, ez azonban nem zárja ki a gondnoknak saját személyében való felelősségét arra az esetre, ha ő a cselekmény következtében hozzá mint gondnokhoz jutott dolgot mindaddig magánál tartotta, amig azt a másik ügyleti fél az ügylet érvénytelensége vagy megszűnte következtében vissza nem követelte, sőt felelős a gondnok a saját személyében akkor is, ha a kezéhez jutott dolgot akkor juttatta a gondnokoltnak vagyoni körébe, amikor a gondnok az ügylet érvénytelenségét vagy megszűntét már tudta. (Pécsi T. 1906. április 2. G. 33.) 20. A gondnokság alá helyezett a gondnokának jóváhagyása nélkül csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először történt beiktatását követő naptól kezdve nem kötelezheti magát; az ezen időpontot megelőzőleg, de a gond-