Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

2 Kötelem keletkezése az a ténye, amely szerint a részére sorozott összeget akkor vette fel, amikor jogerősen volt megállapítva, hogy az alp. követelése fenn nem áll, továbbá alp. e tényének az a következménye, hogy annak folytán a felp. fennálló követelésére kielégítést nem nyert s igy a felp. károsodott: feltétlenül alkalmas arra, hogy a felek között jogviszonyt létesítsen; e jogviszonyból folyó igénynek érvényesítése pedig nem 30 nap alatt, hanem az elévülési időn belül bármikor is érvényesíthető. (C. 1899. szept. 27. G. 127. sz.) 5. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszonyokon kívül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési Ígérettel tanúsított elismerés magában véve önálló kötelmet nem létesít és a kötelezett fél annak érvényét az alapul szolgáló jogviszony természetéből merített kifogásokkal megtámadhatja. (Szegedi T. 44/1900. sz.) 6. A jelen per elbírálásánál az képezi a döntő körülményt, hogy való-e felp.-nek a kereset alapjául vett az az állítása, hogy alp. gróf P. S.-né tulajdonát képező gatai uradalomnak általa történt haszonbérbe vétele alkalmából tette-e felp.-nek azt az Ígéretet, miszerint a felp.-nek 2000 koronát fog fizetni; mert alp.-nek az a kifogása, hogy oly kötelező Ígéretnek ellenszolgáltatás hiányában értelme sem volna, a tett és elfogadott Ígéretnek kötelező voltára befolyással már azért sem lehet, mert a tett és elfogadott igéret, amennyiben az nem erkölcstelen ügyleten alapul, ellenszolgáltatás kikötése nélkül is lehet kötelező. (C. 1902. ápr. 8. 4693. sz.) 7. Váltó puszta aláírása köztörvényi kötelemnek nem alkalmas alapja. C: A váltó aláírása köztörvényi uton egymagában nem szolgálhat okul arra, hogy az aláírónak fizetési kötelezettsége megállapittassék, hanem erre nézve köztörvényi perben az szükséges, hogy az aláíró fizetési kötelezettségére alapul szolgáló tényleges kötelmi viszony a maga egészében kimutattassék. (1898. szept. 27. 416. sz.) 8. Kötelem keletkezése magyar bíróság jogerős ítéletéből. Bpesti T.: Jogi elv, hogy az Ítélet uj jogot rendszerint nem teremt, hanem csak a létező jogot állapítja meg kötelezően. Ez a hatálya is azonban csak a jogerős Ítéletnek van. (1899. május 18. I. G. 62. szám.) 9. Kötelem keletkezése külföldi Ítéletből. C: Felp. követelési alapul egyedül a berlini tsz.-nek elmarasz-