Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Tiltott cselekmények 426. Az ágyas nem számitható azon hozzátartozókhoz, kik a btkv. szerint kártérítési joggal bírnának megölt szeretőjük halá­láért. Törvénytelen gyermek ilynemű követelésre büntető uton csak ugy van jogosítva, ha a természetes apa tartási kötelezettsége előzőleg polgári uton megállapittatott. (C. 1887. máj 25. 6274/886.) 427. Emberölés esetén kártérítést csak azon személyek köve­telhetnek, kiknek tartásáról az elhunytnak gondoskodni törvényen alapuló kötelessége volt. Ilyenekként, külön körülmények igazolása nélkül, a szülők és testvérek nem tekinthetők. (C. 1888. november 2. 2617. sz.) 428. A serdületlen fiu, ki maga is mások gyámolitására szo­rul, szülei fenntartójának nem tekinthető, ennek halála által tehát anyja kenyérkeresőjét el nem vesztette. (C. 1890. jun. 6. 955. sz.) 429. Ama körülmény, hogy felperes fia segítségét elvesztette a gazdaság körül, nem ad kártérítési igényt, mert ezen segítség a gyermekek és szülői közti családi viszonyon alapszik s csak addig tart, mig a családtagok akarják. (C. 1891. január 21. 6380. sz.) 430. Kiütött fogai helyett a sértett fél az uj fogak betételével járó költség megtérítését is jogosan követelheti. (C. 1891. márcz. 10. 2938/1890.) 431. Az orgazda csak azon kár erejéig marasztalható a lo­pásban bűnösnek itélt egyénnel egyetemlegesen, mely kárra az ő ténykedése befolyással volt. (C. 1888. decz. 19. 3649. sz.) 432. Az elitélt akkor is köteles a meghalt gyermekeinek meg­határozott korig tartásdijat fizetni, ha az anya és a gyermekek csekély ellátásban és nevelési járulékban mástól is részesülnek. (C. 1891. decz. 10. 4437. sz.) 433. A btkv. 292. §-a alapján a megöltnek hozzátartozója csak akkor igényelhet kártérítést, ha azon személyek közé tartozik, a kiknek eltartásáról a megöltnek gondoskodnia kellett. (Curia 1892. február 12. 6217/1902. sz.) 434. Amikor az alp. közegei az 1876: XIV. t.-cz. rendelkezései értelmében a parancsoló szükség kényszerítő hatása alatt előtérbe léptek, hogy a felp.-nek a járvány elfojtására hivatalos hatalmuk­kal és szakértelmükkel hathatós segédkezet nyújtsanak, már akkor szemben találták magukkal a bekövetkezett károsodásoknak igazi okát, a pusztító járványt, amely hogy a járványbizottság erélyes intézkedéseinek alkalmazása nélkül a felp. gyártelepére minő kö-

Next

/
Thumbnails
Contents