Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Tiltott cselekmények 115 vetkezményekkel járt volna, ineg sem határozható. Ezek szerint nem a járványbizottság tényeire, mint már okozatra, hanem egyedül magára az elemi csapásként fellépett járványra (vis major) lévén a felp. károsodásának oka visszavezethető: alp.-sel szemben a keresetnek jogalapja nincs, mert a közveszedelmek és következményeiért senki felelősségre nem vonható, s a miatta szenvedett kárát mint elemi csapást, viselni mindenki maga köteles. (C. 1901. jun. 14. 3838/1900. sz.) 435. Olyan jogszabály nem létezik, amelynél fogva az, aki a károsító cselekményről tudomással bir és azt elháritani nem igyekszik, kártalanítást feltétlenül nem igényelhetne, mert ez a tudomás és a kár elhárításának az elmulasztása csak akkor szolgálhat károsultnak a hátrányára, ha a kárositónak fennálló külön jogviszonynál fogva a kárnak a károsító érdekében való elhárítása s így a károsító érdekének a védelme a károsult kötelessége volna, ilyen különös viszonyt azonban az alp.-ek nem állítottak. (C. 1900. máj. 29. G. 71. sz.) 436. A büntetőjogi beszámitás előfeltételének, a gonosz szándéknak a hiánya még nem zárja ki azt, hogy az alp. rosszhiszeműsége ebben a perben megállapittassék s annak magánjogi következményei vele szemben alkalmaztassanak, az alp.-nek a kérdéses szerződés létrehozása körül követett eljárásának rosszhiszeműsége pedig a felebbezési bíróság ítéletében felhozott tényekből vont következtetés utján kétségkívül megállapítható. (C. 1900. június 27. L G. 125. sz.) 437. Törvényes jogeszköz használása által okozott kár. Bpesti T.: Kártérítés forrásául csak jogellenes cselekvés vagy mulasztás szolgálhat, azáltal pedig nem követett el alperes jogellenes tényt vagy mulasztást, hogy a felperesek részéről szándékolt eladáshoz saját tulajdoni jutalékára nézve hozzájárulását megtagadta. A közös tulajdonos ugyanis saját tulajdoni jutalékának teljes tulajdonosa lévén, azzal szabadon rendelkezhetik, következően alperes törvény szerint őt megillető jogával élt akkor, mikor saját tulajdoni jutalékára nézve az eladáshoz való hozzájárulását megtagadta, már pedig az, aki jogával él, még ha abból másra kár hárul is, azért felelősséggel nem tartozik. (1896. okt. 30. I. G. 214. sz.) 438. Minthogy az anyagi jogszabályok szerint az, aki másnak jogellenes cselekvéssel szándékosan kárt okoz, ennek a kárát megtéríteni tartozik, minthogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felp. kára a S. D. alp. jogellenes cselekményére vezethető vissza, kétségtelen az, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jog szabályait megsértette azzal, mikép S. D. 8*