Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

108 Bánatpénz dott, jogilag számításba vehető ok nélkül elmulasztja. (C. 1900. febr. 20. L G. 8. sz.) 402. Az árverési feltételekben kikötött és az árverező által tényleg letett bánatpénz nem bir azzal a jogi természettel, hogy a legtöbbet igérő árverelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az árverési feltételekben fenn nem tartatott. A felebbezési biróság tehát annál kevésbbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt akkor, amikor alperest az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatály lyal, hogy a legtöbbet igérő az ügylettői a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bir, az 187.5: XXXVÍí. t.-ez. 278. és 279. §-ai pedig a fenforgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződések a 262. §. szerint kereskedelmi ügyletnek nem is tekinthetők. (C. 1900. ápr. 26. 147. sz.) 403. A bánatpénz csak tényleges visszalépés esetében követelhető és nem akkor is, ha a szerződés más okból, esetleg az egyik fél hibájából nem mehet teljesedésbe. Az, hogy az egyik elcserélt ingatlanon megterhelési és elidegenítése tilalom van feljegyezve, a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. Egy későbbi okiratban az ekkép terhelt ingatlan tulajdonosa a másik szerződő félnek okozott költség fizetésére kötelezvén magát azzal, hogy különben a bánatpénz feléled, az említett összeg itt már nem bánatpénz, hanem kötbér jogi természetével bir, mely összeg a 8 százalékot meghaladván, pusztán az elvállalt költség összege és az 1877: VIII. t.-cz. 1. és 2. §-ai értelmében a lejárat napjától 8 százalékos kamat ítélhető meg. (C. I. G. 370/1900. sz.) 404. A bánatpénz már akkor is követelhető, ha a szerződő felek a szerződéses viszonynak minden részletére nézve még nem is állapodtak meg, de a bánatpénzt igérő ügyfél olyan körülmény miatt tagadja meg a szerződés végleges megkötését, amelyre nézve a bánatpénz igérése előtt már teljesen megállapodtak. Bpcsi T.: Az elsöbiróság ítéletét 'helybenhagyja; mert nem feltétele a bánatpénz kikötésének az, hogy előbb a felek a létesítendő szerződéses viszony összes részleteire nézve megállapodjanak, hanem a bánatpénz már akkor is követelhető, ha a szerződő felek a szerződéses viszonynak minden részletére nézve még nem is állapodtak meg a szerződés végleges megkötését, amelyre nézve a bánatpénz meg, de a bánatpénzt igérő ügyfél olyan körülmény miatt tagadja igérése előtt már teljesen megállapodtak; azt pedig, hogy a felek a bánatpénz kikötése előtt szóval már megállapodtak arra nézve, hogy