Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

szolgál és az 1877: VIII. t.-cz. nemcsak a kölcsön, hanem egyáltalában a készpénzbeli tartozásokra irja elő, hogy a kamat a többi mellékkikötménynyel a kötbérrel együtt sem haladhatja meg a tőke 8 százalékát és parancsolólag irja elő azt is, hogy a biró 8 százaléknál magasabb kamatot meg nem állapithat: megfelel a jogszabályoknak a felebbezési biróságnak az az ítéleti rendelkezése, hogy alperest . . . kamat és kötbér czimén együttvéve csak a tőke 8 százalékában marasztalta el. (C. 1909. jun. 11. G. 81. sz.) 398. Kötbér kérdése, midőn a vállalkozó többletmunkálatot teljesített. Jogszabály szerint aibban az esetben, ha a vállalkozót az elvállalt munka bevégzésében oly nehézség akadályozta, melyet gondossággal el nem háríthatott, vagy a munkát erőhatalom vagy a munkaadó részéről megrendelt pótmunka miatt nem készithette el a kitűzött határidőig, a vállalkozó a kötbér megfizetése alól esetleg menekülhet vagy annak mérséklését követelheti. (G. 1909. június 9. 74. sz.) 399. A kölcsön időelőtti visszafizetése fejében kikötött és egy izben és egyszerre fizetendő kötbér nem bír a visszatérő időszakonként fizetendő kamat jellegével és azért még oly esetben is, mikor a %-os arányban kifejezett kötbér a kamat %-ával összevetve a 8%-ot meghaladná, nem lehet a kötbérnek zálogjogi bekebelezését az 1877: VIII. t.-cz. 3. §-a alapján megtagadni. (B. T. 1909. jan. 19. 9234. sz. a.) 400. A színész, ki a szerződésileg kikötött színházi bíróság által a társulat kötelékéből való elbocsátásra ítéltetett, a szerződés felbontása miatt a színigazgatótól kötbért nem követelhet. (C. 1910. máj. 19. 563/910. sz. II. p. t.) c) Bánatpénz. 401. Általános jogszabály az, hogy a szerződő fél a szerződéstől, szerződés szerint, bánatpénz kikötése mellett elállhat és a bánatpénz fizetésének ideje valamelyes, az ő részéről szerződésszerű és a másik szerződő fél további szolgáltatása előtt, avagy ezzel egyidejűleg teljesítendő szolgáltatás meghatározott teljesítési idejétől számított időre állapíttatott meg, a szerződéstől elállás jogilag nemcsak az által következik be, ha a szerződő fél elállási szándékát kifejezetten kijelenti, hanem akkor is, ha az a szerződő fél az ő részéről a szerződésszerű szolgáltatást, holott a másik szerződő fél részéről erre felhivatott és a másik szerződő fél maga részéről a további szolgáltatástól nem vonako-