Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Harmadik személy javára kötött szerződés 97 vertácziója volt és így a kérdéses kölcsön felvétele a felperes követelésének veszélyeztetését szintén nem valószínűsíti. Minthogy ezek szerint felperes a kérdéses követelésének biztosítását csakis veszély kimutatásának esetében követelhetné s minthogy felperes veszélyt nem is valószinüsitett: őt alaptalan keresetével elutasitani kellett. A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Joggyakorlatunk érvényeseknek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot; nem szerzi meg különösen akkor, ha — mint a jelen esetben — oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet, a perbeli felperest, jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni és e mellett kétségtelen, hogy a kedvezményezett ennek a szerződésnek alapján még nem szerzett jogot. A jelen perhez csatolt szerződés tartalma ugyanis nem nyújt semmi támpontot arra, hogy a szerződő felek akarata oda irányult, hogy a kedvezményezett felperes azonnal visszavonhatatlan jogot szerezzen; ugyancsak nem állapitható meg az sem, hogy az átruházók a rendelkezési jogról a kedvezményezettel szemben lemondottak, vagy azt egyébként elvesztették volna. Minthogy pedig a fennforgó esetben ezenfelül az öröklés megnyíltának időpontja sem következett be, sőt a szerződésben az átruházók mindkettejüknek halála után egy évi időtartamon belül kötötték ki a kedvezményezett részére történendő teljesítést, jelenleg nem a kedvezményezett, hanem csak az átruházók érvényesíthetnek a szerződés alapján kötelezett ellen esetleg valamely jogigényt. Ennek megfelelőleg, minthogy az átruházóknak már emiitett rendelkezési joga az előrebocsátottakból kitetszőleg fennáll s ebből folyólag a szerződő felek a szerződést meg is szüntetik, vagy megváltoztatják, a kedvezményezett felperest a most létező jogállapot mellett, ennek a szerződésnek alapján kereset indítására jogosítottnak tekin1 teni nem lehet. Ezért s a másodbiróság Ítéletében a perköltségre vonatkozólag felhozott indokoknál fogva a másodbiróság ítéletét helyben kellett hagyni. (C. 1910. június 1. 1276/910. sz. I. p. t.) (V. ö. G. I. G. 605/902; G. 306/901.) Döntvény. Matfánjoff U. 7