Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

D8 Foglaló Szerződést megerősítő mellékkikötések, a) Foglaló. (T. 1040—1042. §-ai.) 353. A vétlen fél a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglaló kétszeresét a szerződésszegő ellenféltől követelheti ugyan arra való tekintet nélkül, hogy a másik fél szerződésszegése következtében kárt szenvedett-e vagy sem; viszont azonban anyagi jogszabály az is, hogy a netán szenvedett kár összegébe a kapott foglaló beszámítandó, vagyis hogy kártérítés csak akkor és csak annyiban követelhető, ha és amennyiben az elszenvedett kár a kapott foglalót, illetve az adott foglalónak megtérítendő kétszeresét meghaladja. (C. 1905. ang. 30. 8514/1904. sz. a.) 354. Olyan megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására biróilag érvényesíthető követelés nem származik. (C. I. G. 171/1906. — Azonos: C. G. 392/1897. sz.) 355. Az eladó, ki az eladott árut a vevő ismételt felhivása ellenére az utólagos teljesítésre kitűzött határnapon át nem adja, sőt a vevőnek az áru megtekintését is megtagadja, mint szerződésszegő fél a vevő keresetéhez képest a kapott foglaló kétszeresének fizetésére kötelezhető. (C. 291/1900. I. G.) 356. Az egyik társtulajdonos hozzájárulása hiányában érvényes vételi szerződés nem keletkezvén, a foglaló kétszerese nem követelhető, hanem az előbbi állapot visszaállításának van helye. (C. I. G. 151/1902.) 357. A foglalónak jogi minősítése alá nem vonható az az öszszeg, amelyre nézve a felek írásbeli megállapodása szerint egyik fél irányában a foglaló jogi természetével ellentétes kikötések vannak felállitva, habár azt a felek foglalónak nevezték is el. A kapott vételárelőleg, a szerződés megszűnte esetén, csak igazolt károsodás fejében tartható vissza. A kamatfizetés kötelezettsége, szerződési kikötés hiányában, a kereset indításától fogva áll elő. (C. I. G. 127/1896. sz.) 358. Habár a foglaló adása rendszerint a szerződés megkötésére enged következtetést, a foglalóadás ténye az ügylet létrejötte tekintetében nem képez oly bizonyítékot, amely kizárná az ellenkezőnek, vagyis annak a bizonyítását, hogy a szerződés a foglaló adása daczára létre nem jött. (1901. ápr. 2. G. I. 6. sz.) 359. A peres felek között kikötött ügylet mindkét szerződő fél kölcsönös késedelme miatt foganatba nem ment, az ügyletnek a