Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 78—80. §-ai határozat vétele után alp.-t terhelte volna annak igazolása, hogy tekintet nélkül a fent idézett ágytól és asztaltól való elválasztó határozatra, az életközösség visszaállításának megtagadására még tovább is jogos oka van; minthogy azonban alp. ezt nem bizonyitotta: a házasságot felp. kérelmére felbontani kellett. (G. 1897. okt. 27. 4688. sz.) 78. §. 273. Ha a férj nemi betegsége daczára közösült feleségével, ez a tény nem állapítja meg a II. T. 78. §-ban körülirt „egészséget veszélyeztető bántalmazást". (C. 1898. szept. 7. 3191. sz.) 274. Vasúti őr feleségével össze vész; megveri az asszonyt. A peres felek társadalmi állásban levő egyének között egyszeri czivnkodásnak, még ha az tettlegességgé fajul is, ha az az 1894. évi XXXI. t.-cz. 78. §-ában körülirt bántalmazás ismérveivel nem bir, oly fontosságot tulajdonítani nem lehet, hogy azt a mindkét félre nézve a megélhetés és családi viszonyok tekintetében még súlyosabb következményekkel járó különélésre elegendő indokul bíróilag elfogadni lehetne, különben pedig a házasság erkölcsi oldalát tekintve, a házasfelek oly kisebbszerü bántalmazást, melyek a házasság fentartását lehetetlenné nem teszik, egymásnak elnézni tartoznak s azt a különélésre ürügyül fel nem használhatják. (C. 1898. szept. 1. 184. sz.) 275. A H. T. 78. §-nál felhozott „élet elleni törés"-nél nem jő figyelembe a támadónak lelki állapota; ez csak büntetőjogi szempontból képezheti mérlegelés tárgyát. (C. 1897. szept. 1. 1526. sz.) 276. Az a házasfél, kinek házastársa élete ellen tört, vagy kit házastársa testi épségét avagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan súlyosan bántalmazott, az 1894: XXXI. t.-cz. 78. §-a szerint, a házasság felbontását kérheti. Az esküdtbirőságnak felmentő határozata az alperesnek csupán a büntető igazságszolgáltatás megtorló intézkedése alól megszabadulását eredményezte, ennek a hatálya tehát a válóper sorsára kihatással nem bir, hanem ez a polgári per az abban megállapítható tények alapján kell, hogy eldöntessék. (C. 1903. jun. 10. 3796. sz.) 80. §. 277. Bár a házassági törvény a házassági kötelék lehető épségben tartását czélozza, mégis sem a lényegében szétdúlt életközösség tovább folytatásának, sem a kötelék felbontása nélküli tényleges különélésnek fentartására, hanem a házasság lényegével ellenkező visszás állapot megszüntetésére van hivatva. (C. 1898. febr. 5. 2734./1897. sz.)