Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-a 59 255. A jogos ok nélküli állandó távollétnek állandóságánál és folytonosságánál fogva a házasságbontó kereseti jog nem évülhet el. (C. 1905. szept. 12. 168.) 256. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 36. §-a szerint, ha a bontó kereset hűtlen elhagyás miatt, vagyis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ában irott szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás miatt indíttatik, a távollevő fél, amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, az elé a törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó lakik. Az 1868. évi LIV- t.-cz. 53. §-a értelmében házassági nerekben a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nincs. (C. 1905. szept. 26. 4959/1905.) 257. A házassági perekben fennálló joggyakorlatnak megfelelően, az 1894:XXXI. t.-cz. 77. §-a b) pontjában megjelölt birói hirdetmény, melylyel a házassági életközösséget megbontó és ismeretlen tartózkodásu házasfél az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására felhivatik, a hivatalos lapban háromszor, az egyévi határidő sikertelen letelte után beadott keresetre vonatkozó idézés pedig egyszer teendő közzé. (C. 1908. febr. 6. 3363/1907. sz.) 258. Ha a férj önként teszi át lakóhelyét más világrészbe, a nő oda őt követni nem köteles. Ha tehát ilyen esetben a nő férjét követni nem akarja, ennek kiköltözése a házassági életközösségnek a házasság czéljaival össze nem egyeztethető megszakítását vonja maga után, mert a kiköltözést jogosan megtagadó nővel szemben a férjnek a kiköltözésben nyilvánuló önkéntes cselekménye tette lehetetlenné a házassági együttélést. Ebből következik, hogy a férjnek neje beleegyezése nélkül történt fenti természetű kiköltözése az 1894:XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontjában foglalt szándékos és jogos ok nélküli elhagyás tekintete alá esik. (C. 1906. május 9. 10.103/1905. sz.) Azonos: C. 1907. július 1. 1113. 259. Hűtlen az elhagyás, ha az jogos okból történt, de ez ok később megszűnt. (C. 1906. jan. 23. 3724. sz.) 260. Igaz ugyan, hogy felperes az alperes felhívására előzően a közös háztartásba visszatérést megtagadta, de a házassági bíróságnak az életközösség helyreállítására szóló felhívásnak eredménytelensége nem vonja maga után azt a jogi következményt, hogy a nő ezzel a későbbi visszatéréshez való jogát elveszítette, mert ez a joga fennmarad mindaddig, mig a házasság felbontása ki nem mondatott. (G. 1906. febr. 24. I. G. 502/905. sz.) = Azonos: C. 1907. febr. 22. I. G. 695/1906. sz.)