Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

50 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-a 209. Az esetben is, ha az együttélést a felperes egyoldalúan szakította volna meg, e körülmény nem zárja el őt attól, hogy a házassági együttélés visszaállítását követelhesse. (C. 1897. jun. 30. 3047. sz.) 210. Igaz ugyan, hogy a H. T. 77. §-a értelmében csak az elhagyott felet illeti meg az ezen törvényhelyen meghatározott kereseti jogalap, azonban az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §-ának általános rendelkezéseiből önként következik, hogy az életközösségnek viszszaállitását, eme §. jogkövetkezményeivel, az a házasfél is kérheti, aki maga hagyta el ugyan a közös háztartást, de aki a tényleges különélésre, vagyis az életközösség megszakítására kényszerítve volt. (C. 1897. május 13. 1624. sz.; 1897. szept. 7. 4640. sz.) 211. Az egész életre kötött házasság erkölcsi tartalmánál fogva az egyik házasfél a bár ok nélkül hosszú időn át távol levő másik házasfelet visszafogadni tartozik, hacsak a visszafogadás megtagadására elegendő jogos oka nincs. A házassági életközösségnek visszaállítása által a házasfeleknek korábbi időben egymás irányában elkövetett sérelmes cselekményei az állandó birói gyakorlat szerint megbocsátottaknak tekintendők. (C. 1901. június 1. I. G. 188. sz.) 212. Az a házastárs, akit másik házastársának sérelmes magaviselete arra kényszerit, hogy az életközösséget megszakítsa, olybá tekintendő, mint az, akivel házastársa jogos ok nélkül a házastársi együttélést megszakítja. (C. 1902. okt. 9. 5155. sz.) 213. Az 1894:XXXI. t.-cz. 77. §-a alapján indított bontó perben a különélés elrendelése a törvény által nincs előírva, a törvény IV. fejezetében irt érvénytelenségi perben pedig a különélés elrendelése egyáltalán helyet nem foglalhat. Az érvénytelenítési kérelemben a bontási kérelem benfoglidtnak nem tekinthető s ennek folytán, ha a viszonkereseti kérelem érvénytelenítésre irányul, az bontó perként nem bírálható el s békítési kisérletkép a 99. §-ban irt különélés nem rendelhető el. (C. 1903. október 14. 7281. sz.) 214. Ha felperes egy más nővel ágyassági viszonyban él, jogosnak kell elfogadni alperesnek azt a védekezését, hogy felperes az ő visszatérését komolyan sohasem kívánta s hogy hozzá vissza nem térhet. Ily esetben nem lehet szó arról, hogy alperes jogos ok nélkül nem állította helyre a felperessel a házassági életközösséget, alperes hibásnak nem Ítélhető, az 1894:XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontjára alapított kereset elutasítandó. (C. 1901. ápr. 30. 763. sz. C. 1908. ápr. 15. 921/1908. sz.)