Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Hitbizomány 517 telén volna, azért, mivel az abban felvett kölcsöni nem a hitbizo­mányi jószágokra fordítandó hasznos beruházások czéljából, hanem a hitbizomány birtokosának magánadósságai kifizetése czéljából vé­tetett fel s igy azzal a hitbizomány megterhelhető nem volt, mert ennek a kérdésnek elbírálása a 'kérdéses kölcsön felvétele idejében a hitbizományi bíróságnak hatáskörébe tartozik s azt a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróság felül nem (Vizsgálhatja; magának a kölcsönügyletnek érvényességét, amelyről a közjegyzői okirat kiállít­tatott, ez a körülmény egyáltalában nem érinti, annyival is inkább, mert a hitbizományi bíróság azt az eredeti közjegyzői okiratokra vezetet" záradéka szerint jóváhagyta. . . . Alaptalan a kifogásoknak az a része is, hogy a végrehajtás a hitbizomány állagára el nem ren­delhető, mert a végrehajtás mindarra elrendelhető, ami a törvényes kellékeknek megfelelő közjegyzői okirattal a követelés biztosítására lekötve van, annyival is inkább, mert a szóbanforgó ingatlanra a zálogjog a rózsahegyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 798/1892. számú végzésével már amúgy is bekebeleztetett. A kérdé­ses kölcsönügyletnél a kötelezett fél maga a hitbizomány, mint jogi személy szerepel, a kötelezettség érvényes létrejöttének feltételét pe­dig az képezi, hogy az a hitbizományi biróság által jóváhagyassék, ami meg is történt; az a körülmény, hogy a hitbizomány bir­tokosán és annak bíróilag kirendelt zárgondnokán kívül a kérdéses közjegyzői okiratot még a hitbizományi gondnok is aláirta, annak érvényes létrejöttéhez nem szükséges. (G. 1897. június 16. 3267. sz.) 975. A hitbizományi gondnok feladata az utódok érdekeinek megóvása és ezek érdekében a hitbizomány birtokosának ellenőr­zése lévén, ebből következik, hogy annak kinevezésénél, amennyi­ben az ajánlottnak személye kifogás alá nem esik, első sorban az utódok, illetve várományosok javaslata veendő irányadóul. (C. 1895. június 4. 4966. sz.) 976. A hitbizomány állagához tartozó dolgok rendszerint el nem idegeníthetők. (C. 1898. szeptember 6. 3941. sz.) 977. A hitbizományi birtokot érintő vasút építtetéséhez leendő hozzájárulás czéljából a hitbizományi vagyon megterhel­hető. (C. 1891. szeptember 11. 10.575. sz.) 978. A hitbizomány alapítása királyi jóváhagyástól lévén feltételezve, ennek hiányát a felek bármily beismerése nem pótol­hatja. A hitbizomány fennállását telekkönyvi kiigazítási perben az azt vitatok az illető megyében kihirdetett és királyi jóváhagyással megerősített okirattal tartoznak bizonyítani. A kiigazítási kereset tárgyát a helyszínelés alkalmával elköve­tett hibák és mulasztások helyrehozása képezvén, jelen keresetnek

Next

/
Thumbnails
Contents