Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

518 Hitbizomány csak azon esetben adatnék hely, ha a kérdéses ingatlannak hitbizományi minőségét a hitbizomány összes kellékeit teljesen bizonyitó okiratokkal kimutatta volna, mely eset azonban ezúttal fenn nem forog, mert a felhivott végrendeletekkel, ha azok eredetiéi bemutattatnának is, a kérdésben forgó s a tordai 1. sz. telekkönyvben foglalt ingatlanok hitbizományi minősége bebizonyítva nem volna. Ugyanis a hitbizomány törvényességéhez ugy az ujabb, mint a régibb töivények értelmében kir. jóváhagyás kívántatik és kivántatott, hogy pedig a peres felek elődei által felperesek állítása szerint alapított hitbizomány királyi megerősitést nyert volna, azt felperesek kimutatni képesek nem voltak. Nem képez bizonyítékot a vitatott hitbizomány fennállása mellett a H), illetve a P) alatti megegyezés s az alperesek atyja és jogelődje által abban tett beismerés, mert a hitbizomány alapítása királyi jóváhagyástól lévén feltételezve, ennek hiányát felek bármily beismerése sem pótolja s valamint helyes felperesek jogelődével kötött bármely megegyezés, beismerés vagy lemondás a törvényesen fennálló hitbizományt meg nem szüntetheti s az ilynemű lemondás csakis a lemondó személyére bir hatálylyal, az utódok jogait azonban nem érintheti, ugy viszont kétségtelen az is, hogy valamely birtokos nyilatkozata vagy beismerése a hitbizomány törvénye^ felállításának hiányait nem pótolhatja s a felek által hitbizományaiknak tekintett, de királyi jóváhagyást nélkülöző rendelkezése alapján hitbizományaiknak tekintett javákat hitbizománynyá nem minősiti. A hitbizomány fennállását a telekkönyv kiigazitása iránti perben vitató felperesek azt, hogy a hitbizomány már a telekkönyvi helyszíneléskor jogszerűen fennállott, tehát hogy az első szerző hitbizományt alakított, hogy az az illető megyében kihirdettetett és királyi jóváhagyással megerősíttetett, kétségbevonhatlan okirattal tartoznak kimutatni, minthogy pedig ezt kimutatni nem tudták, a felperesek telekkönyvkiigazitása iránti keresetének helvt adni nem lehetett. (C. 1889. deczember 12. 6513. sz.) 979. Oly esetekben, midőn valamely hitbizomány elenyésztének kérdése merül fel, a netán ismeretlen igénylők hirdetményi beidézése nem mellőzhető. (C. 1874. nov. 19. 16.010. sz.) 980. Az 1862. évi október hó 9-én kelt királyi leirat szerint, ha a hitbizomány birtokosa az adósság visszatérítését elhanyagolja, a hitbizományi biróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti. Ezen, a hitelezők érdekében is történt, a felügyeleti jogból kiinduló biztosítás azonban nem gátolhatja a hitbizomány hitelezőit abban, hogy hátralékban levő és megítélt követeléseiknek behajtására a törvények által megengedett és általuk célravezetőbbnek vélt más jogeszközöket vegyenek igénybe és hogy a királyi leirat 25. i-ában s a miniszteri rendelet 16. §-ában is megengedett kielégítést a törzsvagyon jövedelméből rendes végrehajtás utján