Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

480 Birtokrendezép házzal bírnak, következik, hogy az italmérési jog tulajdona az említett házak tulajdonosait illeti. Az italmérési jogot az azért megállapított kártalanítási összeg helyettesíti és az ottani földesúri curiális inscriptionális és úrbéres házak birtokosainak képezi tulajdonát. (C. 8623/1891. sz.) 914. A közlegelőből járó illetmény esak a közlegelőn való legeltetésre jogosítja fel a lelkészt s ezért a közlegelőn létezett, de levágott és eladott fa a lelkész által haszonélvezett egész úrbéri teleknek jövedelméül nem tekinthető. (C. 1891. jan. 29. 7545/1890. Azonos határozat a tanítót megillető féltelekre vonatkozólag. 7544/1890. sz.) 915. A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletőség mindaddig, amíg fel nem osztatik és külön telekkönyvi birtoktestté nem alakul, mint a közbirtokosokat nem egyénileg, hanem nemesi birtokuk arányában megillető közös vagyon, csakis a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, tehát külön eladás tárgyát csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állagra, vagyis a nemesi birtokra zálog- vagy egyéb jogokat szereztek. (C. 1891. február 17. 5353. sz.) 916. Hatályban áll az 1807 :XXI. t.-cz. 9. §-ának az 1881 :LXI. t.-cz. 254. §-a által is érvényben hagyott az a rendelkezése, hogy az úrbéri perekkel egy tekintet alá eső arányperben a felosztás alatt álló közös erdő épsége a szükséghez képest zárlat alkalmazásával is biztositható és biztosítandó. — Az úrbéri bíróságnak kötelessége az, hogy azokat a területeket és javadalmakat, melyeket az úrbéri ítélet vagy egyezség az úrbéres közönségnek vagy egyes úrbéreseknek biztosit, azok részére az ítélet vagy egyezség végrehajtása alkalmával sértetlenül adja át. Tehát jogának kell lenni ahhoz is, hogy meggátolja mindazokat a cselekményeket, melyek az úrbéres közönség és egyes úrbéresek részére kiadandó javak és javadalmak épségét és állagát megtámadják, vagyis az 1867 :XXI. t.-cz. 9. §-ának joghasonlata szerint felosztás alatt álló közös erdőt zár alá is helyezheti. — Az úrbéri bíróságnak az a kötelessége, hogy az úrbéres közönség és az egyes úrbéresek részére kiadandó javak állagának épsége felett őrködni tartozik, a birói átadás után megszűnik s annak megtörténtével nemcsak hivatva, de jogosítva sincs arra, hogy a birói átadás után birtokba lépett magánfelek cselekményeit ellenőrizze. (C. 53/1900. sz.) 917. A volt úrbéri kapcsolat s azzal rokonviszonyban származott igények a telekkönyvi rendelet 4. §-a szerint telekkönyvi feljegyzés nélkül is érvényesíthetők, miből következik, hogy a volt földesúr s a telepitvényesek közt fennállott curialis zsellérviszonyt