Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 481 a földesúr utódai is tartoznak elfogadni s a curialis zsellérek birtokában levő ingatlant tulajdonkeresettel vissza nem követelhetik. (C. 1890. november 27. 1464. sz.) 918. A telepitvényi ügyek az 1873:XXIL, 1871-.LIII., 1832/6. évi X. törvényczikk rendelkezései szerint kezelendők és itélendők meg, miután ezek szerint csak úrbéri bíróságok járnak el s eltérésnek helye nincs. Azon körülmény, hogy valaki mint a térnek, a másik pedig mint az épületnek tulajdonosa van a telekkönyvbe bevezetve és a térről magának bért fizettet, önmagában a telepitményi viszonyt nem igazolja. (C. 903/1890. sz.) 919. Egymagából abból a ténykörülményből, hogy pontatlan fizetés vagy be nem váló magaviselet esetében a birtokost, illetve birtokelődeit a telekből kitelepíteni lehetett, a visszavételi jogot fenntartottnak tekinteni nem lehet. C: Habár kétségtelen, hogy a majorsági zsellér s a volt földesúr, továbbá a taksás censualista s a földtulajdonos közti jogviszony eredetileg magánszerződésben gyökerezik, mindazonáltal alperesnek ez a panasza is alaptalan, mert a felebbezési biróságnak a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint felperes és jogelődei a peres telket már az 1836. évtől birják, attól folyton évi 2 frt 52 kr. taksát fizettek s az ingatlan átengedése határozatlan időre történt, ezek a megállapított tények pedig magukban foglalják azokat a feltételeket, melyekhez az 1896 :XXV. t.-cz. 2. §-a a peres birtokterületet terhelő szolgálmány megválthatását kötötte, amennyiben a földtulajdonos be nem bizonyítja, hogy a birtokterület átengedésénél a visszavétel joga fenntartatott, ezt a jogkérdést pedig a felebbezési bíróság helyesen döntötte el, mert egymagából abból a ténykörülményből, hogy pontatlan fizetés vagy be nem váló magaviselet esetében felperest, illetve birtokelődeit a peres telekből kitelepíteni lehetett, a visszavételi jogot fenntartottnak tekinteni nem lehet. (1896. évi XXV. t.-cz. 6. §. 1900. decz. 28. I. G. Zs. 4.) 920. A majorsági birtokon fekvő tartozás megváltását csak az kérheti sikerrel, ki kimutatja, hogy az 1848. év előtti adótabellákban jogelőde, mint taksás vagy curialis birtokos előfordul, vagy ha nem fordul elő, hogy a földesúrtól a kérdéses majorsági földeket nem bérben, hanem állandó taksafizetés mellett birta. (C. 895. 35. szám.) 921. A szolgálmányi tartozást a földtulajdonos az által, hogy azt fel nem használja, pénzbeli tartozássá át nem változtathatja s másrészről feltéve, hogy a zsellérek évi napszámaikat leszolgálni készek voltak, az első évben felhasználatlanul maradt szolgálmáDöntvénytáx. Magánjog I. 31