Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 479 járadékának megfelelő összeget az überland földek akkori birlalóitól beszedhessék és közadók módjára behajthassák, amely évjáradéknak megállapítása az idézett törvény 3. §-a szerint a földrészletek osztályozása alapján volt foganatosítandó. A községeknek eme időközi járadékok beszedésére és behajtására vonatkozó joga azonban csak addig az ideig állott fenn, amig a község és az egyes birlalók között a birtokviszony véglegesen rendeztetik, illetőleg inig a kölcsön teljesen törlesztve nem lesz. (C. 1906. jan. 16. I. G. 553 /1906. sz.) 908. Ott ahol az úrbéri rendezés és tagosítás alkalmával magánbirtokok minden korlátozás nélkül összesítés tárgyát képezték és szabályozás alkalmával gazdát cseréltek, esetleg a rendezés alkalmával a dűlőben kiadott részlet felett korábban gyakorolt használat a szabályozás és tagosítás, mint birói intézkedés által megszüntettetek. (C. 5467/1905. sz.) 909. Az 1896 :XXV. t.-cz. 4. §-ának 1. pontjában előforduló felülépitmény kifejezés alatt a lakóház értendő és ennek, nem pedig az esetleg a birtokos által a belsőségre épített melléképületek tulajdonától tétetett függővé a zsellér birtokában levő, egyébként a fentebb idézett törvény 1. §-a alá eső ingatlanok megválthatása vagy meg nem válthatása. (C. I. G. Zs. 212/1901. sz.) 910, A curiális zsellérségck birtoka az egyedül a telekkönyvi helyszínelésen alapuló nyilvánkönyvi jog alapján annál kevésbbé követelhető vissza, mivel a telekkönyvi rendelet 4. §-a szerint a volt úrbéri kapcsolat s azzal rokon viszonyokból származott igények telekkönyvi feljegyzés nélkül is érvénvesithetők. (Curia 541/1891. sz.) 911. Miután az 1871 :LIII. t.-cz. 57. §-a szerint a váiíságösszeg a belsőséget és az ahhoz tartozott külsőséget egyetemlegesen terheli, a váltságösszeggel terhelt belsőség tulajdonosa nem élhet azon kifogással, hogy a külsőségek másoknak lettek eladva és ennélfogva ő nem köteles az egész váltságösszeget megfizetni; azonban követelheti a külsőség tulajdonosától a váltságösszeg aránylagos részének visszatérítését. (C. 1892. deczember 16. 6448. sz.) 912. Birtokszabályozási perekben a végitélet vagy ezt helyettesítő egyezség ellen a felebbvitelen kívül egyéb perorvoslatnak helye nincsen. (C. 1889. október 22. 155. sz.) 913. Ha az italniérési jog gyakorlatára mindazok jogosítottak, kik a községben földesúri curiális inseriptionális vagy úrbéres