Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

478 Birtokrendezés t.-cz. alapján megállapítható, hogy a per tárgyát tevő ingatlan megváltható szolgáhnányokkal van terhelve. A szolgálmányok megválthatósága az 1896. évi XXV. t.-cz. 2. §-a értelmében csak a megváltásra jogosított, vagyis az irányában állapitható meg, aki a kereset beadásakor az ingatlant tényleg birja. (C. 1907. április 25. L G. Zs. 1/907. sz.) 904. A majorsági zsellérségi birtok megváltása iránti per az urbéri perektől eltérő olyan közpolgári per, amelyben mint felek csak azok szerepelhetnek, akik mint felperesek kellő ügyvédi képviselet mellett keresettel felléptek vagy mint alperesek perbe vonattak. Nincs tehát helye annak, hogy felperestársként harmadik személy hivatalból perbe idéztessék, vagy részére ügygondnok kirendeltessék. (C. I. G. 12/1907. sz.) 905. A majorsági zsellérszolgálmányok megváltása iránti perben hozott jogerős Ítéletek végrehajtása helyszíni eljárást nem tett szükségessé, nyilvánvaló, hogy említett perben a jogerős Ítéletek alapján az 1896 sXXV. t.-cz. 35. §-a értelmében hozott elsőbirósági végzéssel a végrehajtás befejezést nyert, következéskép a kiigazítási kereset annak a végzésnek jogerőre emelkedésétől számítandó egy éven belül volt beadandó az 1871:LIII. t.-cz. 52. §-a értelmében. (C. I. G. 9/1906. sz.) 906. Az 1871:LIII. t.-czikknek a fenforgó esetben alkalmazandó 65. §-a értelmében nrbéri birtoknak az a telek és föld tekintendő, amely az 1819/29. évi országos úrbéri összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most említett összeírásba beiktatva lett s amelytől az úrbéres azóta 1848. évig országos adót fizetni s a földesúri szolgálroányokat teljesíteni tartozott. E törvényhelyre tekintettel nyilvánvaló, hogy valamely ingatlan úrbéri természetének megállapítására valamely írásbeli magánnyilatkozat alapul nem szolgálhat, hanem az urbériség csak az idézett törvényszakaszban meghatározott tényekből következtethető. (C. I. G. 8/1906. sz.) 907. Az 1882:XXVIH. t.-cz. 1. §-a megerősítette azokat az adásvételi szerződéseket, amelyeket a magyar államkincstár nejében a magyar kir. pénzügyminiszter a volt nagykikindai kerületnek felsorolt községeivel az „Überland" földeknek eladására nézve megkötött. Az idézett tőrvény szerint azonban kötelesek voltak a községek ezeket a földeket azok akkori birlalóinak a megfelelő vételárban tulajdonul átengedni. Az egyes községek, hogy a ni agyar kincstárnak a megfelelő vételárt megfizethessék, a magyar jelzálog hitelbanktól megfelelő kölcsönt vettek fel és az idézett törvény 2. §-a szerint feljogosittattak arra, hogy a kölcsön évi