Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 478 mény az alperes javára csak a követelési jogot állapítaná meg, a nélkül azonban, hogy az úrbéri zsellérek részesedési jogát a szerzett nádaskaszálókra nézve kizárná. (C. 1905. máj. 19. 2788/1904.) 892. Az ingatlan terület eladásával a halászati jog még eladottnak nem tekinthető. A pernek ezekből az adataiból, arra is tekintettel, hogy a B) alatti szerződés szerint az adásvétel tárgya egy tüzetesen és térfogatilag is megjelölt legelő-terület volt: kétségtelennek jelentkezik, hogy a felek szerződési akarata a halászati jog adásvételére nem irányult, ez a jog az adásvételnek tárgya nem volt és pedig annál inkább nem, mert az alperes mindezekkel a bizonyítékokkal szemben egyáltalában nem bizonyitotta azt, hogy a halászati jog is az adásvétel tárgya volt, sőt azt sem bizonyitotta, hogy arra érvényes módon a felperest a halászati jog gyakorlásában gátolni igyekezett, a avagy a felperest a halászati jog gyakorlásának átengedésére ugyanolyan módon felhívta, vagy hogy a felperes bejelentése folytán megindított közigazgatási eljárás folyamatba tétele előtt a halászati jog gyakorlását a maga részére igényelte. Minthogy tehát a fentiek szerint a felek ügyleti akarata a halászati jog adásvételére nem irányult s a szerződés ama kitétele alatt ..minden jogokkal", a szó közönséges értelme szerint csak azok a jogok értendők és érthetők, amelyek magához az ingatlanhoz tapadnak, ezek közé pedig a földesúri jogon gyakorolható halászati jog nem tartozik: kétségtelen, hogy a felperes a B) alatti szerződéssel csak magát az ingatlant adta el az alperesnek, következéskép az adásvételi szerződés alapján a vitás területre az alperes halászati joga meg nem állapitható. A per adatai szerint az nem vitás, hogy a felperest a vitás területen a halászati jog mint volt földesurat megillette és hogy ezen jognál fogva az 1888 :XIX. t.-cz. 3. §-ának megfelelően a felperes az alispánnál a halászati jog gyakorlására vonatkozó igényét kellő időben bejelentette; minthogy pedig az urbériség fenállása idejében a halászati jog kizárólag földesúri jog volt, s ez a jog az úrbéri viszonyok rendezésére vonatkozó törvények által sem szenvedvén változást, az 1885. évi XXIII. vizjogi törvény és az 1888. évi XIX. halászati törvény hatályba léptekor is földesúri jogként állott fenn, sőt az 1885. évi XXIII. t.-cz. 22. §-a szerint ez a jog fentartatott, az 1888. évi XIX. t.-cz. 3. §-a pedig a volt földesúri birtokosoknak a joguk fentartására szolgáló eljárását szabályozta: az elsöbiróság Ítéletének megváltoztatásával a keresetnek helyt adni kellett. (Curia 1905. június 21. 426. sz.) 893. A tagositási egyezségi jegyzőkönyvben a kérdéses ut községi útnak van jelezve, s minthogy a község ezen útnak fentartása iránt az egyezségben előirt módozatok mellett kötelezettséget vállalt, s minthogy a tannk vallomása szerint ezen utat ugy az