Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

468 Biitokieadezés egyház jogának biztosítása végett szükség nincs. (1907. decz. 27. 7631. sz.) 871. Hazánkban a magán kegyúri jog rendes alakja a dologbeli kegyuraság s ennélfogva minden oly esetben, amelyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy az ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. A minisztertanácsnak 1897. évi évi június 23-án hozott határozata csak annak a közjogi kérdésnek eldöntésére állapította meg a közigazgatási hatóságok hatáskörét, hogy keletkezctt-e kegyuraság vagy nem, de nem a vitás vagyonjogi kérdésekre nézve. A minisztertanács határozata csak az általa eldöntött konkrét esetre mérvadó. (A kir. Curia I. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilv. határozat.) (C. 1907. szept. 10. 5896/1906. sz.) 872. Oly törvényes rendelkezés, mely a társkegyurak egyetemleges kötelezettségét megállapítaná, nem létezik. — Az ingatlannal összekötött kegyúri kötelezettség dologi teher lévén, az mint ilyen, az illető ingatlanokat bejegyzés nélkül is feltétlenül terheli s ennélfogva annak tkvi biztosítására szükség nincs. (A kir. Curia elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata.) (C. 1907. október 1. 7636/1906. sz.) 873. Magában véve az, hogy a kántortanitói járandóság az úrbéri és zsellértelkek száma szerint vettetett ki, nem bizonyítja, hogy az dologi teher volna, hanem felperesnek azt kell kimutatni, hogy szerződés vagy más jogalkotó tény folytán a kérdéses járandóság az úrbéres és zsellértelkeken nyugvó dologi teher minőségét vette fel. Ennek kimutatása nélkül az csak személyes kötelezettséget képez és csak azokat terheli, akik az illető egyház kötélékéhez tartoznak. (C. 1908. ápr. 29. 1584. sz.) 874. Az esetben, ha oly ingatlanok, amelyek után a tulajdonos párbért teljesített, a parochiáiis köteléken kivül álló (más vallású) egyén tulajdonába mennek át, kikötés hiányában a párbér teljesítésének a kötelezettsége az uj tulajdonosra átmentnek nem vehető. (C. 1907. szept. 26. 7500/1906. sz.) 875. Az úrbéri rendbeszedési per jogerős befejezése után a lelkész és iskolatanitó erdő- és legelőjárandóságának utólagos kiadása úrbéri per utján követelhető-e? Utólagos részleges legelő- és erdőelkülönitési per, mint burkolt perújítás.