Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

34 1894 : XXXI. tf-cz. 3. §-a tett. Ebből következik, hogy az 1894. évi XXXI. t.-cz. 3. §-ának esete fenn nem forog s igy az a kérdés merül fel, hogy minek kell történni akkor, ha az eljegyzés felbontására a felek mind a két részről okot szolgáltattak? Ennek megoldására az a jogszabály alkalmazandó, hogy a szerződésszerű kötés felbomlása tekintetében mindkét hibás fél közt az előbbeni állapot visszaállítandó; vagyis mindkét fél tartozik azt, mit neki a másik jegyes, vagy annak rokona a kötendő házasság czéljából ajándékozott, vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni s a másiknak a házasságkötés czéljából tett kiadásaival felmerült kárát megtéríteni. (Pécsi tábla 1907. febr. 4. 1906. G. 155. sz.) 154. A vőlegénynek valótlannak bizonyult amaz állítása, hogy adóssága nincs, jogos okul szolgál az eljegyzés felbontására. A felebbezési bíróság megállapította, hogy a felperesnek a L. A.-val történt eljegyzésekor 6000 korona adóssága volt s a felperes ezt az eljegyzés előtt nemcsak nem közölte, de azt állította, hogy adóssága nincs, eme tényállás alapján pedig a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a felperesnek ez az elj árasa alkalmas volt az ő vagyoni viszonyait illetőleg a megtévesztésre s lényeges befolyással volt a kötendő házasságra irányuló elhatározásra s mert a felperesnek nyilatkozata a tényállás szerint később valótlannak bizonyult, jogos okul szolgált az eljegyzés felbontására. (Nagyváradi T. 1907. febr. 7. 1906. G. 164. sz.) 155. A törvényes képviselő csupán azon az alapon, hogy képviseltje az eljegyzést az ő beleegyezésével és hozzájárulásával kötötte meg, képviseltjével együtt és egyetemlegesen kártérítésre nem kötelezhető, hacsak abban az esetben, ha az eljegyzésnek alapos ok nélkül történt felbontásában önmaga is cselekvőleg közreműködött. (C. 846/1908. sz. A Curia III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) 156. Az 1894:XXXI. t.-cz. 3. §-a, mely az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kártérítési kötelezettségét a házasság czéljából tett kiadások erejéig állapítja meg, nem zárja ki azt, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek azért a kárért, amit ennek a házasság Ígéretével kapcsolatosan egyéb cselekményével avagy mulasztásaival szándékosan okozott, az általános magánjogi szabályok szerint felelősségre vonható legyen. (C. 1909. február 11. 4208/1908. sz. III. p. t.) 156/a A bujakóros betegség az eljegyzés felbontására alapos okul szolgál. A tordai kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: . . . Alperes felperes leányát nőül venni szándékozván, azt megkérte s 1908. márczius 29-én Nagyváradon felperes házánál a szokásos eljegyzés is megtartatott. Ezen eljegyzéstől alperes