Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Birtok és birtokvédelem clbirtoklási időn tul gyakoroltatik is, nem alkalmas a tulajdonjogmegszerzésére. Felp. azon az alapon kérte a b—i ház és, ingatlan tulajdonjogát magának megítéltetni, mert ezt körülbelül 100 év óta háborítatlanul és békésen birtokolja s ezzel elbirtoklás utján annak tulajdonjogát megszerezte. Ez a kereset nem bir jogszerű alappal. Az A) alatti telekkönyvi kivonat szerint a kereseti ingatlan temetőként van kitüntetve s felp. is beismeri, hogy az ingatlant erre a czélra 'használja, a miből nyilvánvaló, hogy az ingatlan temető czéljára lett a község által felp.-nek — a község tulajdonjogának fentartásával — átengedve. Felp.-nek ezen alánon folytatott birtoklása tehát, mely már eredetileg nem volt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányozva, hanem csak abból állott, hogy a 'hitközség az ingatlant temetőül használja, nem állapit meg oly jogczimet, mely a tulajdonjog megszerzésére alkalmas és ennélfogva a felp.-nek meghatározott czélra átengedett birtok, ha az az elbirtoklási időn tul gyakoroltatik is, nem alkalmas a tulajdonjog megszerzésére. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az ingatlannak egy részét kaszálónak használja, mert abból, hogy felp. az ingatlannak eddig temetőül fel nem használt részét ideiglenesen mint kaszálót értékesiti, az ingatlannak tulajdonjogára nem származtathat igényt, mert ez a körülmény nem érinti felp. birtoklásának tulajdonképpeni czélját s az ingatlannak temetkezési czélokra szolgáló rendeltetését. Ezen okokból felp. keresetével elutasítandó volt. (G. 1906. nov. 14. 6296/905. sz.) 47. Elvont haszon megtérítésére csak a rosszhiszemű birtokos kötelezhető, az alperes rosszhiszeműsége azonban egyedül abból a körülményből, hogy ő az átruházó családjának tagja, meg nem állapitható. A kereset beadásától kezdve pedig a jóhiszemű birtokos is a rosszhiszemüvel egyforma tekintet alá esik. Ezekből az okokból mindkét alsóbirósági ítélet részbeni megváltoztatásával elvont haszon felperesnek részére csak a kereset beadása napjától kezdve volt megítélendő. (C. 1906. máj. 2. 131/905. sz.) 48. Jogszabály az, hogy aki valamely dolgot valószinü okoknál fogva magának tart, annak jóhiszemű birtokosa, s mint ilyen, azt el is használhatja, s ha elhasználta, megtéríteni nem tartozik; de jogszabály az is, hogy a közbevetett kereset időpontjával a jóhiszemű birtokos is a rosszhiszemüvel egyenlő elbánás alá esik és az okozott kárért szavatol. (C. 1906. ápr. 23. I. G. 165. sz.) 49. A felebbezési bíróság ítéletét, az elvont haszon kamatára nézve rendelkező részében meg kellett változtatni, mert elvont haszon után kamat, miután ilyen csak abban az esetben jár, ha a kamat kiköttetett, avagy az elvont haszon megfizetésének határideje a marasztaló Ítélet értelmében bekövetkezett, nem követelhető, miután pedig alperes által elvont haszon értéke csak a jelen per-