Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

250 Birtok és birtokvédelem Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy felp. keresetével ítélt dolog indokából el nem utasítható. Indokok: Az 1890. évi 5748. p'olg. sz. a. felp. által alp. ellen a kereseti részingatlan birtoka iránt indított perben az 1894. évi 449. p. sz. a. hozott első és a másodbirósági ítéletek indokolásából csak az állapitható meg, hogy a kereseti részingatlan a tagosításkor az 1696— 1697. térképi számú ingatlanba beolvasztva M. M.-nének adatott ki s felp. a birtok iránti keresetével azért utasíttatott el, mert alp. tagadásával szemben nem tudta kimutani, hogy a kereseti részingatlant az alp. férje az alp. és nem M. M.-né nevében használta és igy az alp.nek keresetileg megtámadott birtoklása nem igazoltatott. Ezzel azonban a bíróságok a kereseti részingatlanra vonatkozóan sem M. M.-né, sem az alp. tulajdonjogát meg nem állapították, s a tulajdonjog kérdését egyáltalán nem is érintették, a miból nyilvánvaló, hogy a kereseti részingatlanra vonatkozóan a tulajdonjogot a hivatkozott Ítéletek által elbiráltnak tekinteni s ennek alapján felperest a telekkönyv kiigazítására irányuló keresetével — itélt dolog indokából — elutasítani nem lehet. C: A másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1908. jun. 5. 5913/907. sz.) (Elvi jelent, határozat.) 44. Ha az adásvételi szerződés hatálytalan, az eladó az átadott ingatlanok visszaboesátását a vevőtől csakis a kifizetett vételár, egyidejű visszatérítése ellenében követelheti. Mindaddig, mig ez meg nem történt, a vevő birtoklása rosszhiszeműnek nem tekinthető s ebből folvóan az elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. (C. 1907. deczember 31. 891. sz.) 45. A jogerős Ítélettel, melynek alapján alperes javára végrehajtás felperes ellen elrendeltetett, felperes arra köteleztetett, hogy az általa birtokolt ingatlanok közös birtokába bebocsássa alperest. Ezen nem valaminek tevését, hanem csak az alperes közös birtokba lépésének tűrését tartalmazó, tehát nemleges kötelezettségének a felperes a végrehajtás megkérése előtt eleget tett az által, hogy alperes birtokba lépése ellen, melynek czéljából a teljesítés a tárgy minőségénél fogva alperes tartozott a felperes által birtokolt ingatlanon megjelenni, sem eleve nem tiltakozott, sem ellenszegülési szándékot nem nyilvánított, ellenkezőleg az alperes birtokba lépésének eltűrése iránti készséget a község birája előtt is kijelentette. (C. 1907. október 29. 7804/906. sz.) 46. Ha valamely ingatlan a hitközségnek azért engedtetik át, hogy ez azt temetőül használja, ugy ez nem állapit meg oly jogczimet, mely a tulajdonjog megszerzésére alkalmas és ennélfogva a hitközségnek meghatározott czélra átengedett birtok, ha az az