Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Birtok és birtokvédelem 240 erősítve. Nyilvánvaló ebből, hogy ezek a gépek az épülettel oly erős kapcsolatban nincsenek, hogy attól saját megsemmisülésük vagy az épület megsemmisülése nélkül elválaszthatók nem volnának. (Guria 771/1909. v. sz.) A birtok és a birtokvédelem. (Tervezet 505—524. §-ai.) 40. Az optk. 326. §. szerint a jogszerűtlen birtokos is lehet jóhiszemű, ha a jogszerűtlenség tényekben való tévedésből, vagy a törvényes szabályok nem tudásából ered. A birtok jogszerűtlen volta mellett is fennáll továbbá az opíkv. 328. §-ának az a szabálya, hogy a birtokos rosszhiszeműsége kétség esetén az ellenfél által bizonyítandó. Ha a jogszerűtlenség mellett a birtok mégis lehet jóhiszemű, épen mivel a jóhiszeműség pedig vélelmezendő: bizonyításra mindenkor a rosszhiszeműség állítása szorul; tehát a jogszerűtlenség fenforgása esetén is; mert kétség, épen a 326. §. rendelkezésére tekintettel, a jogszerűtlenség esetében is fölmerül. A jelen esetben abból sem lehet kiindulni, hogy az optkv. 2. §-a szerint a törvény nem tudásával senki sem védekezhetik; mert a 326. §. az emiitett 2. §. alól, a birtokszerzés jó vagy rosszhiszeműsége kérdésében kivételt állapit meg. Midőn tehát a birtokszerzéskor szintén kiskorú alperessel szemben nincs megállapitva s nem is látszik megállapíthatónak, hogy birtokának a törvény alapján való jogszerűtlenségéről tudomással birt; s nincs megállapítva más oly tény sem, melyből alperes birtoka rosszhiszeműnek volna minősithető, ezekből kifolyólag a beszedett hasznok, a törvény értelmében, a bár jogszerűtlen, de jóhiszemű haszonbérlő birtokost, t. i. alperest illetvén: azok értékében, mint kár megtérítésében őt jogszerűen elmarasztalni nem lehet. (Marosvásárhelyi T. 1906. szeptember 18. G. 76. sz.) 41. Az a körülmény, hogy a birtokos az ingatlant nem mindig közvetlenül, hanem hosszabb időn át a birtokos részére különböző szolgáltatásokat teljesítő zsellérek által gyakorolta, az elbirtoklás folytonosságára és kizárólagosságára befolyással nincsen. (C. 1907. november 7. 3999. sz.) 42. A lopás által okozott kár a dolog tulajdonosát éri, a dolog birlalója a lopásból eredett kárért csak akkor felelős a tulajdonosnak, ha a birlalót a dolog megőrzése körül gondatlanság terheli. (Pozsonyi T. 1907. május 27. G. 7. sz.) 43. Az ingatlan birtoka iránt indított perben hozott ítélet a tulajdonjog kérdésében nem tekinthető ítélt dolognak, miért is a telekkönyvi kiigazítás iránt indított kereset ítélt dolog okából el nem utasítható.