Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

243 A dolgok ebből folyó jogos igényéhez képest helyesen lettek az első bíróság által a zár alól feloldva. (1887. febr. 16. 255. sz. a.) 38. Az 1871:LIIÍ. t.-cz. 56. §-a az úrbéri telekhez tartozó erdő- és legelőilletőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, hogy a telekkönyvben külön ki nem tüntetett illetőségek, amennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, a belsőség tartozékaiul tekintendők. C: Az 1871: LIII. t.-cz. 56. §-a az úrbéri telekhez tartozó erdőés legelőilletőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, hogy a telekkönyvben külön ki sem tüntetett illetőségek, a mennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, a belsőség tartozékaiul tekintendő. A per adatai szerint kétségtelen, hogy a garamlöki 181. számú telekjegyzőkönyvben a garamlöki telkes gazdák és zsellérek tulajdonául felvett közös erdő, melyben az A) és B) alatti adásvételi szerződések tárgyát képező illetőségek bennfoglaltatnak, az illető tulajdonosok közt tényleg fel van, illetve az A) és B) alatti szerződésekből kitetszőleg ezen jogügyletek létrejötte idején már fel volt osztva s az illetők által megosztva birtokoltatott, mely felosztásnak okszerű következménye, hogy a telekkönyvek megfelelően átalakitandók s mindenkinek illetősége külön-külön kitüntetendő lesz, s akkor felperesek az A) és B) alatti szerződésekből származtatható jogai telekkönyvi érvényesitésének, a mennyiben az emiitett szerződések a telekkönyvi jogosítottak által állíttattak ki, akadálya nem lesz, ennélfogva az 1871: LIII. .-cz. fentjelzett rendelkezése, illetve azon körülmény, hogy az A) és B) alatti szerződésekkel eladott és felperesek jogelőde által megvett vagy csere utján szerzett erdőilletőségek a telekkönyvben még külön kitüntetve nincsenek, illetve hogy a telekkönyvnek az erdőfelosztás folytán szükségessé vált átalakítása még meg nem történt, a kérdéses szerződések érvénytelenítésére vagy elbontására indokul nem szolgál, ezeknél fogva helyesen utasíttattak el felperesek az alsó bíróságok által keresetükkel. (1891. febr. 26. 7624. sz. a.) 39. Az alapzathoz csavarokkal erősitett gépek a malomépületnek nem alkotó részei. Indokok: Elsősorban az a kérdés döntendő el, hogy a kereset tárgyát képező gépek a telekönyvben a közadósok tulajdonául felvett és most a csődvagyonhoz tartozó malom épületnek alkotórészeit vagy tartozékait képezik-e? Elfogadott jogszabály, hogy valamely teleknek alkotórészét az a dolog képezi, mely a telekkel oly erős és állandó kapcsolatban van, hogy azt a dolgot a teleknek, illetve a dolognak megsemmisülése nélkül, vagy lényegében és gazdasági rendeltetésében való megváltoztatása nélkül elválasztani nem lehet. A jelen perben kihallgatott há rom szakértőnek egyhangú véleménye szerint ezek a gépek az épületbe beépítve nincsenek és az alapzatba csavarokkal vannak reá-