Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

208 Törvénytelen gyermek jogviszonyai 890. Helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy „itélt dolog" nem forog fenn, mert a gyermek tartása iránti előző keresetet az anya saját személyében indította, már pedig az anyától függetlenül a gyermeket is megilletvén a tartás iránti igény érvényesítése: az anya által saját személyében folytatott perben hozott elutasító ítélet a tartási igénynek a gyermek részéről való érvényesítését nem érintheti. Ebből a most érintett önálló kereseti jogosultságból következik az is, hogy az anya által az előző perben tett, valamint az általa kiállított s alp. részéről I. alatt csatolt iratban foglalt nyilatkozatoknak a jelen ügy elbirálásánál jogot alkotó, illetve kötelmet megszüntető hatályt tulajdonítani nem lehet s igy a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azáltal, hogy ezeket a nyilatkozatokat csak a bizonyítékok méltatása körébe vette figyelembe. (Bpesti T. 1908. jun. 18. 19.089. sz.) 891. A vélelmezett 6—10 hónapi gyermekfogamzási időszak legrövidebb ideje 182 nappal, leghosszabb ideje pedig 300 nappal számítandó, mindenkor beszámítva a nemzés és születés napját is. (C. I. G. 94/1903.) 892. A törvénytelen gyermek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettség mindaddig, mig erre nézve a biróság nem határoz, az anyát terheli, mihelyt azonban a törvénytelen gyermek nemzőjéül valaki bíróilag felismertetett, illetve a gyermek apja megállapittatott, a tartási kötelezettség elsősorban az apát terheli, ki is a terhet viselni köteles, ha erre elegendő vagyoni képessége van. (C. 1897. ápr. 13. I. G. 43. sz.) 893. A törvénytelen gyermek atyját a tartási kötelezettség alól nem menti fel, ha ő a közösülésre a nő vagy hozzátartozói által esábittatott. C: A házasságon kívül történt közösülésből kifolyólag a férfit a született gyermek tartása tekintetében jövőben terhelő kötelezettség nem az anyával szemben, hanem magával a gyermekkel szemben keletkezik, amiből következik, hogy a férfit e kötelezettség alól nem menti fel az, ha ő a közösülésre eesetleg a nő vagy hozzátartozói ált»l esábittatott. (1897. nov. 12. I. G. 340.) 894. A törvénytelen gyermek eltartása iránti kötelezettség a nemzés tényén alapul. A természetes apát terhelő ez a kötelezettség az apán kivül álló más egyénre külön kikötés nélkül és a nemzés ténye körüli büntetendő cselekményen kivül csak mint hagyatéki teher vagy mint valamely vagyonnal járó teher szállhat át. (C. felülvizsgálati tanácsa 1902. jan. 31. I. G. 532/1901. sz.) 895. A törvénytelen gyermek tartási dijának követelhetése az