Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Törvénytelen gyermek jogviszonyai 200 anya, igényét képezvén, az anya, amint azt gyámhatósági jóváha­gyás nélkül perrel érvényesítheti, épp ugy arról gyámhatósági jóváhagyás nélkül le is mondhat, és ily lemondás esetén többé a maga személyében ezt az igényét nem érvényesítheti; ami által azonban, ha a törvénytelen gyermek tartásra szorul, ennek a ter­mészetes apával ez iránt törvényen alapuló igénye érintve nincs. — Egyoldalulag és előzetes szóbeli megállapodás nélkül kiállított okiratban a jogról való lemondás helyet foghat, ha azt az illető fél aláírja és ehhez nem szükséges, hogy az okirat az által is aláírva legyen, akinek részére a lemondás történt. (A C. mint felülvizsgá­lati biróság: 1901. L G. 302.) 896. Igaz ugyan, hogy az anya azt az egyezséget, amelyet törvénytelen gyermekének tartása kérdésében a gyermek termé­szetes atyjával kötött, saját személyében rendszerint nem jogosult megtámadni; ha azonban megállapíttatik, hogy a gyámhatóság az egyezség jóváhagyását kifejezetten megtagadva, a törvénytelen gyermek igényeit érvényesiteni rendeli s erre magát az anyát mint gyámot utasítja, nincs kizárva, hogy az egyezség megtámadásával a tartási igényt maga az anya is érvényesíthesse. (A C. mint felül­vizsgálati biróság, 1902. márcz. 14. I. G. 601/1901.) A Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperes felülvizsgálati kérelmében tévesnek mondja a felebbezési biróságnak azt a kije­lentését, hogy a perbeli felek között 1892. április 8. napján 5784. sz. alatt létrejött birói egyezség érvénytelen azért, mivel azt a gyámhatóság jóvá nem hagyta, mert a teljes kom anya törvény­telen gyermekét teljes joghatálylyal képviseli és mert az anya és a természetes apa között a törvénytelen gyermek tartása iránt kötött egyezséghez a gyámhatóságnak jóváhagyása az 1877: XX. t.-cz. 113. §. 11. pontja értelmében sem szükséges, minélfogva felperes a kérdéses birói egyezség megkötése folytán törvénytelen gyermeké­nek tartása végett alperes ellenében a jelen keresettel fellépni jogo­sitva nincsen. E panasz figyelembe nem vehető, mert az 1877: XX. t.-cz. 113. §. 11. pontja értelmében a gyám köteles a biróság előtt vagy biróságon kivül kötött egyezség esetében a gyámhatóság jóváhagyását kikérni, ha az egyezség által a kiskorúnak tőke­vagy ona kevesbednék, már pedig a törvénytelen gyermeket illető tartási díj nem képezvén valamely törzsvagyon jövedelmét, az a kiskorura nézve tőkevagyoimak tekintendő, miből folyóan a 4878/1892. sz. kereset folytán felperes által alperessel 1892. április 8-án biróság előtt kötött az az egyezség, mely szerint felperes egy­szer mindenkorra fizetendő 80 frt ellenérték fejében kijelentette, hogy ezen ügyből folyóan alperesen többé semmi követelése nem lesz, gyámhatósági jóváhagyás nélkül a felperes kiskorú gyerme­kének tartási igényeire vonatkozóan magában véve semmis. (Ugyanigy: C. 89/1898. sz.) Döntvénytár. Magánjog T. 14

Next

/
Thumbnails
Contents