Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Törvénytelen gyermek jogviszonyai lés nem történt pénzért és ha a nő testét üzletszerűen nem is bo­csátotta áruba. (C. 1906. április 23. I. G. 10. sz.) 882. Jogszabály, hogy a törvénytelen gyermek tartása iránti perekben az apaság kimondása vagy a tartási kötelezettség meg­állapítása csak az Ítéleti indokokban nyerhet megoldást, ellenben külön kereseti kérelem tárgyává nem tehető. (C. 1906. febr. 3. I. G. 443/1905. sz.) 883. A törvénytelen gyermek anyja a kereset beadásától visszamenőleg hosszabb időre is követelhet tartást, ha a törvényte­len gyermek apja vele hosszabb időn át szerelmi viszonyt foly­tatott. C: Kétségen kivül fennáll az a jogszabály, hogy a házasságon kivül született gyermeket annak nemző apja a születéstől kezdve köteles tartani és az 1877: XX. t.-cz. 11. §-nak az a rendelkezése, hogy az anya addig is, mig a tartási és .nevelési költségre nézve a biróságok határoznak, a törvényleien gyermeket tartani és nevelni köteles, rendszerint jogilag nem akadályozza meg a törvénytelen gyer­meket eltartó anyát abban, hogy a tartásdijat a ;kereset indítása előtti időre is követelhesse s az állandóan követett birói gyakorlat szerint a kereset beadása előtti időre a tartásdij abban az esetben nem 'kö­vetelhető, ha a kereset a gyermek születésétől számitva, hosszú idő múlva indíttatott és ha az anya nem mutatja ki, hogy ő a keresetnek korábbi megindításában akadályozva volt. (1906. okt. 11. I. G. 253/906.) 884. Ha a törvényes házasság fennállása alatt született gyer­mek birói ítélettel törvénytelen származásunak mondatott ki, a gyermek természetes atyja tartásdijat fizetni köteles és pedig nem a gyermek születésének napjától, hanem attól a naptól kezdve, a melyen a kir. Curiának a gyermek törvénytelen származását ki­mondó ítélete kelt. (C. 1906. decz. 14. I. G. 456/1906.) 885. Ha az anya nem ellenzi, a törvénytelen gyermek nem­zője jogosítva van arra, hogy tartásdij fizetése helyett a gyermek természetben való eltartásáról gondoskodjék; minthogy pedig a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott B) alatti okirat szerint a felp. szülei alp.-sel oly megállapodásra léptek, mely szerint arra kötelezték magukat, hogy az alp. részéről kezeikhez lefizetett 200 K-ért a felp. gyermekét ennek 12 éves élet­koráig eltartják és teljes ellátásban részesitik, a felp. pedig a tár­gyalási jegyzőkönyv és az ítélet tartalma szerint azt nem is állí­totta és annak bizonyítását meg sem ajánlotta, hogy felp.-nek szü­lei a B) alattin alapuló kötelezettségüknek meg nem felelnének, vagy annak megfelelni képtelenek volnának, mindaddig pedig, inig a törvénytelen gyermek az alp. gondoskodása következtében

Next

/
Thumbnails
Contents