Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Törvénytelen gyermek jogviszonyai 199 hanem annak érvényessége és hatályossága sikerrel csak akkor támadható meg, ha a megtámadást az illetékes gyámhatóság a kiskorú érdekében szükségesnek találván, ez iránt a törvényszerű intézkedéseket megteszi. (1904. nov. 5.1. G. 285. sz., azonos Guria I. G. 540/1900., Curia I. G. 281/1903.) 847. Arra nézve, hogy a törvénytelen gyermek mely életkorában keresetképes, és hogy ebből eredően ugyanaz mely életkoráig részesittessék a természetes atya által tartásban, megállapított jogszabály nincs, hanem azt a biróság esetről-esetre, a fenforgó körülmények és viszonyok mérlegelése mellett szabadon határozhatván meg, ez irányban felülvizsgálatnak helye nincs. (C. 1904. okt. 29. G. 268. sz.) = Azonos: C. I. G. 105/1897., I. G. 406/1896., I. G. 167/1897., I. G. 340/1897., 8223/1875., 7813/1887., 68/1890., 9295/1891. Marosvásárhelyi tábla 8. sz. elvi megállapodás. 848. Felperes a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint gyermektartás iránti követelési jogát nem valamely az alperes által vállalt magánjogi kötelemre, hanem a házasságon kivül való nemzésre alapítja, azonban a felebbezési biróság megállapította, hogy felperes férjes nő és közte és férje között a házassági kötelék mindez ideig fennáll, és az a gyermek, kinek tartásdiját követeli, ennek a házassági köteléknek fennállása idejében nemzetett; ez a gyermek tehát mindaddig törvényesnek vélelmezendő, mig annak törvénytelen származása jogerős birói Ítélettel ki nem mondatik, mig ez meg nem történik, felperes idegen férfitől gyermeke részére tartásdijat nem követelhet. (C. 1904. I. G. 272. sz.) Azonos: C. 903. I. G. 608. sz. 849. Törvénytelen gyermek tartása iránt hozott Ítélet hatálya, ha a gyermek utóházasság által törvényesitettik. C: A tényállás szerint a törvénytelen gyermek anyja az alperes, a tartásban marasztalt természetes atya a felperessel 1888. július 2-án házasságra lépvén, a törvénytelen gyermek utóházasság által törvényesíttetett s ekként a felperest a törvénytelen gyermek tartásában marasztaló ítélet hatálya megszűnt, mert a gyermek tartása iránti kötelezettség most már felperest nem mint természetes atyát a 2817/887. számú Ítélet alapján, hanem a törvénynél fogva, mint törvényes atyát terheli és az Ítéletben alapult kötelezettség fel nem éledhet annak következtében, hogy a házasfelek esetleg később egymástól külön élnek. (1904. I. G. 408/1903. sz.) 850. Az, hogy a vélelmezett természetes apa képes-e kötelezettségét teljesíteni vagy nem, a kötelezettség birói kimondását meg nem akadályozhatja. (C. 1905. nov. 25. I. G. 334. sz.)