Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

198 Törvénytelen gyermek jogviszonyai A törvénytelen gyermek jogviszonyai. (Tervezet 343—360. §-ai.) 844. C.: A törvénytelen gyermek anyja részéről a nemző ellen gyermektartás iránt indított perben nem a gyermek, hanem az anya a peres fél, aki a tartásdijat a maga részére követeli, s aki arról érvényesen le is mondhat, s a perletételi nyilatkozat érvényéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges, és az 1877 :XX. t.-cz. 113. §-a ez esetre nem alkalmazható. (1904. nov. 9. I. G. 295. sz.) Azonos: C. 1904. I. G. 383. sz. C. 1902. H. 20/1902. sz. 845. Az O. P. T. alkalmazási területén a törvénytelen gyermek atyjának szülei, a törvénytelen gyermek eltartására nem kötelezhetők. (O. P. T. 167. §.) Tartásdíj mennyisége. C: Az optk. 167. §-a szerint a törvénytelen gyermek eltartására egyedül annak atyja van kötelezve és ez a kötelezettség az atya szüleire át nem hárul és oly törvényes gyakorlat sem áll fenn, mely a házasságon kivüli viszonyból származott gyermek eltartására az atya szüleit külön szerződési kikötés hiányában kötelezné, habár előbbi, utóbbiak háztartásában élve, tevékenységét azok vagyonában érvényesiti is, annálfogva jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint O. L.-át saját személyében is a fia által nemzett gyermek eltartására kötelezte. (1904. nov. 25. G. 345. sz.) 846. Megtámadhatja-e az anya azt a saját nyilatkozatát, amelylyel a gyermektartási igényéről lemondott. C: Alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként első sorban és főleg azt panaszolja, hogy a törvénytelen gyermek anyjának a perhez mellékelt lemondó nyilatkozata ellenére, a tartásban elmarasztaltatott. Ez a panasz részben alaposnak találtatott. Ugyanis, ha a törvénytelen gyermeket maga az anya tartja el, a tartás iránti igényt az anya még akkor is saját személyében jogosult érvényesíteni, ha maga is kiskorú, s ekkép, amint az perbeli cselekvőképességgel bír, az a per tárgyával saját személyében peren kívül is rendelkezhetik. Minthogy pedig a törvénytelen gyermek anyja nyilatkozatban kielégittetése következtében tartás iránti igényéről lemondott, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, amidőn e lemondást a törvénytelen gyermek anyjával szemben egyedül a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt nyilvánította ki hatálytalannak; mert jogszabály az is, hogy amennyiben a törvénytelen gyermek Anyja és a természetes atya között létrejött egyezség a törvénytelen kiskorú gyermek érdekeit érinti és sérti, ugyanaz az 1877: XX. t.-cz. 113. és 114. §-ainak rendelkezéseinél fogva gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen ugyan, azonban az egyezség kétségtelenül az anyának is saját ténye lévén, a saját tényét az anya megtámadni, és ebből eredcleg annak hatályosságát kétségbe vonni nem jogosult.