Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

192 Eltartás kötelezettsége tás helyett, annak pénzbeli értékét követelni. Ez utóbbi jogszabály alkalmazásának pedig helye volt a fenforgó esetben azért, mert a felebbezési biróság tényként azt állapitotta meg, hogy alp. és neje felp.-t náluk tartózkodása alatt gyermekhez nem illő gyöngédtelen bánásmódban részesitette s a szükséges élelemmel, ruházattal és lakással hiányosan látta el. (1901. jan. 15. 584/1900. sz.) 817. A törvényes gyermek nagykorúságáig vagy keresetképességének időpontjáig eltartandó. C: Igaz ugyan, hogy a törvényes házasságból származott gyermeket, mig ez iránt a házassági per birája nem intézkedik, elsősorban a tartásra köteles apa csak a keresetképességig, illetve addig köteles eltartani, mig a gyermek a tartásra reá szorul, de azért nem sérelmes alperesre a felebbezési biróságnak az a rendelkezése, hogy öt gyermeke nagykorúságáig is marasztalta a tartásban, mert amenynyiben a gyermek keresetképessége előbb következnék be, vagy az előbb ne mszorulna a további tartásra, az apa a tartásdij fizetésének megszüntetését avagy leszállitását követelni jogosult. (1900. okt. 19. I. G. 348. sz.) 818. Az após beleegyezésével a vele közös háztartásba került menyet az após tartani köteles. (C. 1901. I. G. 205. sz.) 819. A birói gyakorlatban állandóan követett jogszabály, hogy a természetben való eltartásra jogositott annak pénzbeli egyenértékét a kötelezettektől csak akkor követelheti, ha azok a természetben való eltartást megtagadták, vagy a tartás a kötelezettekkel való együttlakás melletti élvezhetése a kötelezetteknek eltürhetetlen bánásmódja folytán lehetetlenné vált. (C. 1909. okt. 12. 2522.) 820. A szülők törvényes gyermekeiket teljeskoruságukig, illetőleg férjhezmenetelükig kötelesek eltartani. A H. T. 95. §-a értelmében a közös kiskorú gyermekek eltartási és neveltetési költségeihez mindkét szülő jövedelme arányában hozzájárulni köteles. G. 1909. nov. 24. 3651/909. sz. III. p. t.) 821. Az anyának a törvénytelen gyermek tartására irányuló igénye csakis abban az esetben enyészik el, ha hosszabb időn át a tartást a saját kötelezettsége gyanánt teljesiti, jóllehet igényének érvényesítésében gátolva nem volt és az igény érvényesítésének elhalasztására a természetes apa magatartása sem szolgáltatott okot. A tartáshoz való igény abban az időben éled fel újra, illetőleg attól az időponttól kezdődő hatálylyal érvényesíthető, amelyben nyilvánvaló, hogv az anya a tartási kötelezettségeket megtérítésre irányuló szándékból teljesiti. (Bpesti T. 1909. febr. 24. G. 755/1908.)