Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

190 Eltartás kötelezettsége megítélendő. — II. A szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettség az erre kötelezetteket egyenlően terhelvén, az egyik tartásra kötelezett a másikat terhelő kötelezettségeért csak annyiban felelős, hogy amennyiben valamelyik tartásra kötelezettnek ebbeli kötelezettsége bármely okból megszűnik, az erre eső kötelezettséget is a többi tartásra kötelezett tartozik teljesíteni; de ebből a körülményből a kötelezettek egyetemlegességére következtetni nem lehet. (C. 1910. április 6. G. 35/1910. sz. a.) 813. A különváltan élő anya a gyermeknek a család körén kivül nyert neveltetésének költségeit sajátjából csupán azon esetben tartozik fedezni, ha a nevelőintézetben történt elhelyezéshez maga is hozzájárult, vagy ha vagyoni viszonyai az ilyen költséges neveltetés költségeinek viselését megengedik. A nyíregyházai kir. törvényszék: Felperest a másodrendű alperessel szemben keresetével elutasítja. Indokok: Felperes azon alapon indított keresetet dr. P. I. s neje ellen, hogy kk. Ilonka leányukat az 1905/6. tanévben a f—i leánynevelő intézetben neveltették s ezzel kapcsolatban neveltetés, ellátás s egyéb kiadások czimén az A) alatti számla szerinti követelései merültek fel, melyekből a kereseti 1259 K-val maradtak adósok s kérte ezen összeg s járulékaiban alpereseket egyetemlegesen marasztalni. Másodrendű alperes tagadta, hogy kk. leánya neveltetésével a felperest megbízta s vele e tárgyban érintkezett volna, ehhez joga sem volt, mert elsőrendű alperessel kötött házassága még 1905-ben felbontatván, a kk. leányuk neveltetése elsőrendű alperes kötelességévé ítéltetett. A válóperbeli s 1905 júniusban jogerőre emelkedett ítéletek szerint az első és másodrendű alperesek közti házasság végleg felbontva s a kk. leány tartása és neveltetése, az apa, I.-rendü alp. kötelességévé tétetett s ez a kötelezettség csak az esetre hárittatottt másodrendű alperesre, ha elsőrendű alperes a kiskorú tartására s neveltetésére képtelen lenne s minthogy a szülők közt eme jogviszony jóval előbb szabályozva leit, mint ahogy az alperesek kk. leánya az 1905/6. tanévre a felperes leánynevelő intézetbe felvétetett, ennélfogva, valamint az 1877 :XX. t.-cz. 11. §-ában foglalt ama jogszabálynál fogva, hogy a kiskorút elsősorban az apa köteles tartani és neveltetni s az anya csak azon esetre, ha az apa arra teljesen képtelen lenne, kétségtelen, hogy felperesnek a másodrendű alperes anya ellen irányuló ama keresete, hogy elsőrendű alperessel egyetemlegesen köteleztessék, helyt nem foghat. Igaz ugyan, hogy elsőrendű alperes teljesen vagyontalan lévén s igy tőle a kereseti összeg be nem hajtható, másodrendű alperes ennek daczára sem volt a kereseti tőke s járulékai fizetésére kötelezhető, mert másodrendű alperes közokirattal bizonyította, hogy sem ingó, sem ingatlan vagyona nincsen s egyedüli jövedelme az az évi 1200 K, melyet az A) alatti közjegyzői okirat szerint elsőrendű al-