Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

182 Eltartás kötelezettsége tartás egyenértékében marasztalandó. (C. 1905. márcz. 10. I. G. 599/1904. sz.) Azonos: C. 3207/1898. C. 2934/1899. C. 851/1892. sz. 772. A neveltetés a szülőknek s elsősorban az apának kötelessége lévén, az arra fordított költség beszámítás tárgyává nem tehető. (C. 1905. május 9. 4815/1905. sz.) 773. A vagyontalan és e mellett munka- és keresetképtelen férjet a nő vagyoni állásához és jövedelméhez képest eltartani köteles. (C. 1905. márcz. 23. 1323/1904.) 774. Igaz ugyan, hogy a gyermekek vagyontalan és munkaképtelen szülőiket eltartani kötelesek, azouban a gyermekek az eltartást elsősorban csak természetben kötelesek adni, annak ellenértékét csak akkor, ha a szülőknek alános oka van a természetben való eltartást el nem fogadni. (C. 1905. ápr. 13. I. G. 457/1904. sz. — Azonos: G. 103/1905., C. G. 316/1905., C. 2260/1888.) 775. A z eltartásra kötelezett, aki ebbeli kötelezettségének egy ideig eleget tett, a háztartásába visszatérni óhajtó jogosulttól az eltartást nem tagadhatja meg az okból, mert a jogosult a kikötött készpénzbeli ellenérték egy részét meg nem adta s neki egy előző perben megítélt perköltséget meg nem fizette s igy ellenkövetelésének beszámítása mellett a jogosult részére havi tartásdíj fizetésében marasztalandó. (C. 1905. április 19. G. 713/1904.) 776. Mostoha ana mostoha gyermekeit saját vagyonából kiházasitani és neveltetni nem tartozik. C: Ami pedig a felperes kiházasitási és II. r. alperes neveltetési költségét illeti, annak megjegyzésével, hogy a mostoha apa mostoha gyermekeit saját vagyonából kiházasitani és neveltetni nem tartozik és ennélfogva a másodbiróságnak arra alapított indokai, hogy felperesnek kiházasitása és II. r. alperesnek neveltetése az I. r. alperesnek, atyai kötelességéből történt, mellőzendők voltak. (1905. jun. 8. 491,1. sz. a.) 777. A községnek az 1876. évi XIV. t.-czikken alapuló az a kötelezettsége, hogy a dajkaságba adott vagyontalan kiskorú eltartásáról gondoskodni tartozik, attól van feltételezve, hogy az elhagyás bejelentessék és ennek alapján az illetékességnek megállapítása mellett az arra kötelezett községnek az elhagyott gyermekről való gondoskodás lehetővé is tétessék és csak olyannal szemben áll fenn, akivel szemben sem más kötelezett, sem önkéntesen vállalkozó nincs, aki azt gondozza. — Harmadik személynek ily gyermek eltartásából származó igénye, mint magánjogi igény, nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik. (C. 1905, okt. 26. 5778. sz.)