Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

10 Személyjog. Az egyesület démia, tehát jogi személy szerepel, amennyiben tehát ezen szereplésével mások jogait sérti: ezen jogsérelemért kárpótlással a jogi személy tartozik. A kérdéses mü többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezését ezek szerint alperes jogi személy eszközölvén, ezeknek a jogtalansága esetén a bitorlást is alperes jogi személy követte volna el. A törvény 19. §-a büntetésül pénzbüntetést állapit meg, mely csak behajthatlanság esetén változtattatik át fogházbüntetésre, igy tehát csak pénzbüntetéssel büntetendő cselekményt képez a bitorlás, már pedig mi akadály sincs, hogy a saját vagyonnal biró jogi személy pénzbüntetéssel ne sujtassék. (Bpesti T. helybenhagyja. 1901. deczember 18. 802. sz. — C. helybenhagyja. 1902. jun. 3. 2541. sz.) 49. Magánjogi társaságoknak jogképessége nem függ az állam elismerésétől, vagy a szervezeti rendelkezések állami jóváhagyásától. (C. 1896. január 16. II. H. 23. sz.) 50. Az egyesület megszűnése az egyleti tagokkal szemben az egyletet feloszlató közgyűlési határozattal veszi kezdetét. C: Minthogy az egyesület feloszlásának kimondását az egyesületi alapszabályok 20. §-a a közgyűlés hatásköre alá utasitja s csak a határozat foganatosítását, vagyis az egyesületi vagyon mikénti felosztása iránt rendelkezés végrehajtását tette a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyásától függővé, annálfogva nyilvánvaló, hogy az egyesületi tagokkal szemben a közgyűlési határozat kötelező lévén, az egyesület feloszlását kimondó közgyűlési határozat meghozatala után elhalt egyesületi tagok jogutódait az alapszabályok 5. pontjában meghatározott segélypénz 'kiadására a követelési jog meg nem illeti. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényként azt is megállapította, hogy a felperesek jogelődei mindannyian az egyesület működésének megszüntetése, vagyis 1897. évi április hó 19. napja után haláloztak el, annálfogva a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy alperesnek a segélypénz fizetésére nézve kötelezettségét meg nem állapította. (1899. november 8. I. G. 386. 1899.) 51. Az egyesületi tagnak alapszabályon alapuló jogait az egyesület összességének közgyűlésének határozata kormányhatósági jóváhagyással módosithatja. C: Alaposnak találtatott alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperest a két rendbeli kereset értelmében fizetésre kötelezte, holott az alperes társulatnak 1897. május 27-én alkotott és 1897. augusztus 22-én belügyminiszteri bemutatási záradékkal ellátott alapszabályai 6. §-a szerint kiházasitási segélyre csak annafc a tagnak van igénye, aki egyfolytában legalább három évig már tagja volt a társulatnak, s ha a tag ez idő betöltése előtt lép házasságra, csak akkor kapja ki az őt megillető segélyt, ha az esetenkinti illetékek fizetése mellett a három évet szabályszerűen betölti. K. Márta és P. Sára azonban 1897. április 6-án