Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Személyjog. Az egyesület 11 vétetvén fel tagokul a társulatba, habár férjhez mentek is, de felvételüktől fogva három évig az esetenkinti illetékeket felperes jogelőde be nem fizette. Habár K. Mártának és P. Sárának társulati tagul felvétele idejében oly tartalmú korábbi alapszabály volt érvényben, amelynek határozmányai szerint (8. §. II. 1—4. pontjai) csak az egész segélyöszszeg kiadása volt három évi tagsághoz kötve, az egy éven tuli és három éven aluli tagság pedig a segélyösszeg egyharmad vagy kétharmad részére adott igényt és a régi alapszabályok megváltoztatását tárgyazó 1896. évi január 19-iki közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás hiányában érvényessé nem vált. de minthogy felperes jogelődei K. Márta és P. Sára tagként felvételük után és az uj alapszabálynak érvényes megalkotásakor is tagjai voltak az alperes társaságnak, az ennek közgyűlése által alkotott uj alapszabály reájuk, mint társulati tagokra szintén kiterjedt, mihez képest az ő igényükre alapított keresetek az 1897. május 27-én alkotott alapszabály 6. §-a alánján és értelmében jogszerű alappal nem birnak. G. 1901. május 3 Kén I. G. 196. sz. 52. Valamely róm. kath. plébániához tartozó hivek összessége a magánjogi forgalomban jogi személyiséggel feltétlenül felruházottnak nem tekinthető, hanem csak akkor, ha kifelé és befelé egyaránt való érvényesülésére alkalmas önálló szervezettel és a szervezeti szabályokban megállapított képviselettel bir. Pozsonyi T.: Indokok: Hazánkban a róm. frath. egvház autonómiai szervezetének országos meealapitása még csak folyamatban s illetőleg az előkészület stádiumában van, hogy pedig a kis-gradnai róm. kath. plébánia kötelékébe tartozó és több politikai községekben lakó hivek összesége kivételesen már eddig is önállóan szervezkedett és szervezete által jogképes testületté, jogi személylyé megalakult, és alp.-efc a megalkotott szervezpti szabályok által annak a jogi személynek képviseleti jogával felruháztattak volna, az alp.-i részről nem is állíttatott és a perben meg nem állapíttatott. Következőleg amennyiben egy még nem létező jogi személy nevében alp.-ek akár mint felekezeti iskolaszéki tagok, akár mint a róm. kath. híveknek bizalmi emberei jártak is el a kérdésben levő és a felekezeti kántortanító lakásán szükségessé vált javítási munkálatoknak árlejtési uton vállalatba való adásánál, és a csatolt jegyzőkönyvet csak ily minőségben irták is volna alá. azért ők a vállalkozó harmadik személyivel szemben saját személyükben és az egységes megbízás és munkánál fogva egyetemlegesen is felelősek, mely felelősség jelen esetben még azért is megállapíthatónak jelentkezik, mert R. J. tanúvallomásából kitetszőlee alp.-ek a munka elvégzése után külön is fizetési ígéretet tettei. (1904. szept. 26-án. 87. sz.) 53. A közbirtokosság az 1868 :LIV. t.~cz. 33. és 34. §-ai szerint idézhető jogi személynek csak akkor tekintendő, ha a felhívott 33. §-ban emiitett társulatokhoz hasonlóan jogi személyként szervezve van. Ha ellenben a közbirtokosság akként