Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Közszerzemény 151 val fennállott házassága tartama alatt épített épületek azon épületek helyébe lettek építve, melyek örökhagyó telkén a házasság előtti időben meg voltak a házasságra lépésük után rövid idővel elégtek; ezek az épületek, illetve azok felépítési költsége tehát, miután csak a megvolt épületeket helyettesitik s a netáni értékkülönbözetre semmi adat fenn nem forog, vagyonszaporulatnak nem tekinthetők. De nem tekinthetők vagyonszaporulatnak a házasság tartama alatt szerzett ingatlanok sem azért, mert azok 500 kor. értékét a hátramaradt 1000 kor. adósság meghaladja. (C. 1902. április 22. 4572/1901. sz.) . 647. Annak a házastársnak, kinek nevére a szerzés történt, a házasság tartama alatt keletkezett adósságra az összes közszerzeményi vagyont terheli. (C. 3951/1891. és 1017/1890. sz.) 648. A házastársak közös tartozásából a házasság tartama alatt eszközölt törlesztésre nézve a vélelem a mellett harezol, hosry a törlesztés a házastársak által együttesen eszközöltetett. (C. 1885. november 25. 4339. sz.) Azonos: C. 6293/1900., 4819/901., 5168/902. és 6275/1903. sz. 649. Az özvegy közszerzeménye erejéig a férj tartozásáért felelős. C: Jogszabály nem vsértetett, mert törvény szerint közszerzeményt csak az a vagyon képez, mely az összes szerzeményi vagyonból a terhek levonása után marad, az ily terhekért tehát az özvegy is szavatol. (1899. I. G. 437. sz.) 650. A külön vagyont tevő ingatlanon épült ház értéke közszerzeményt képez, s mint ilyen a különvagyont terheli. (Curia 4931/1894. sz.) 651. A közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott. (C. I. G. 160/1896. C. 5343/1885! sz.) 652. A közszerzeményi jog érvényesíthető akkor is, ha a házastársak ágy- és asztaltól választatnak el. (1894:XXXI. t.-cz. 105. §-a.) A vagyonjogi viszonyok tekintetében az ágytól és asztaltól való elválás a felbontás joghatályával bir.) C: Miután K. István és V. Johanna kath. vallású házasfelek a váczi püspöki szentszéknek Ítéletével ágy- és asztaltól elválasztattak, s így az együttélés a felperes és alperes közt törvényesen megszűnt, a kereset tárgyát képező vagyoni viszony (közszerzemény) rendezése ellen törvényes akadály nem forog fenn. (1883. febr. 20. 6527/1882. sz. Hasonlóan Curia 1886. deczember 9. 3865. sz.)