Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
152 Közszerzemény 653. A közszerzemény rendszerint természetben követelhető éfi. adandó ki, az arra jogosított azonban házastársa tartozásaiért a közsserzemény erejéig szintén felelős. E felelősség terjedelmének különbözősége. Szegedi T.: Minthogy pedig a közszerzemény rendszerint természetben követelhető és adandó ki, helyesen itélt az elsőbiróság, amidőn az özvegy közszerzeményi jogát a hagyatéki javak szerzeményi részének a felére természetben megállapította. Tekintettel azonban arra, hogy a hagyatéki adósságok a szerzeményi javakat terhelik, a házasság alatt szerzett vagyon fele részének a tulajdona azzal a kötelezettséggel volt megítélendő a hátrahagyott házastárs részére, hogy ez az adósságnak fele részét kifizetni tartozzék. E kötelezettség kimondásával tehát az elsőbiróság Ítéletét kiegészíteni kellett, megjegyeztetvén azonban, hogy e kiegészítés nem érinti a hitelezőknek azt a jogát, amely szerint ők az örökhagyó ellen fennállott követeléseiket az örökösöktől egészben követelhessék s hogy ennek folytán az a kiegészítés, valamint az özvegynek ezen alapuló marasztalása csak az örökösök, illetve ezek és az özvegy között fennálló viszonyok végleges szabályozására való tekinteten alapul. (1558/1899. sz. Guria helybenhagyja 5125/1899. sz.) C: Nincs ugyan kizárva, hogy a hátrahagyott házastárs a házasság tartama alatt szerzett vagyonnak fele részére iközszerzői jogát az esetben is érvényesíthesse, ha az elhalt házastárs után adósság maradt; csakhogy ez ecetben a házasság alatt szerzett vagyonnak az adósságot meghaladó értéke lévén szerzeménynek tekintendő, a házasság alatt szerzett vagyon fele részének tulajdona azzal a kötelezettséggel Ítélendő meg, a hátrahagyott házastárs részére, hogy ez az adóssá&naJk fele részét kifizetni tartozzék. (1896. február 12-én 11.795/1894. sz.) 654. Minthogy az az értéktöbblet tekintendő közszerzeménynek, mely meghaladja azt a vagyonértéket, melylyel a hitvestársak a házasság megkötése idején már rendelkeztek, avagy időközben reájuk visszteher nélkül háramlott, ebből önként következik, hogy a házasság tartama alatt vásárolt ingatlanokra vonatkozó közszerzeményi igények vizsgálatánál, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdona kinek nevére lett a telekkönyvben felvéve, első sorban az a döntő kérdés, hogy a vásárolt ingatlan értéke meghaladja-e a házasságkötéskor már létezett vagyonértéket. (C. 1902. szeptember 30. 3681. sz. Hasonló C. 7482/1890. sz.) 655. A törzsvagyonnak ujabb vagyonszerzés czélzata, vagv szükség és czélszerüség indoka nélkül, egyoldalú visszteher nélküli elidegenítése esetében, annak a házasság tartama alatt létesült szerzeményből helyreállítása (redintegrálása) nem követelhető, mert ellenkező esetben a közszerzői jog tétethetnék a közszerző' társak egyikének tetszésétől függővé, az ilyen vagyon tehát a
