Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

A házastársak személyes viszonya epyniáslioz 123 522. Az 1894:XXXI. t.-cz. 90. §. a házasságnak a házassági bíróság által való felbontásánál nyerhet csak alkalmazást; következésképen az ideiglenes nőtartás iránti perben a megítélt tartásdíjnak telekkönyvi biztosítása el nem rendelhető. (C. 1907. márczius 9. I. G. 757/1906. sz.) 523. A házasság felbontása után a nő részéről volt férje ellen végleges tartás iránt indított perek a kir. tsz., mint külön ügybirósághoz tartoznak akként, hogy ettől eltérésnek helye nincs. — A C. II. polgári tanácsának elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. — 1906. szept. 29. 223. sz. 524. Jogszabály ugyan, hogy a férj nejét és saját gyermekeit eltartani köteles s ebből folyóan a háztartás összes költségeit ő tartozik viselni, ez a szabály azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a közös háztartás terheinek viseléséhez saját külön vagyonával, vagy annak jövedelmével a nő is hozzájáruljon, amikor is a hozzájárulás értékének visszatérítését abban az esetben követelheti, ha az érték átadása kifejezetten a visszatérítés kötelezettségének kikötése mellett történt. (Debreczeni tábla 1907. június 13. G. 80. sz.) 525. A segélyezés, melyben a nő másoktól részesül, arra ad neki módot, hogy kényelmesebben élhessen, de nem befolyásolja a férjnek a szükséges tartás tekintetében fennálló kötelezettségét. (C. 1908. okt. 3. G. 349. sz.) 526. Jogszabály az, hogy a férj sajátjából tartozik nejét gyógvkezeltetni és csak vagyontalansága esetén van feljogosítva a neje betegségével járó ápolási és gyógyítási költségeket annak hozományába beszámítani. (Szegedi tábla 1907. január 8. 273/906. sz.) 527. Joggyakorlatunk szerint a férj, habár egyébként nejét gyógyíttatni s eltemettetni köteles, a nő elhalálozását közvetlenül megelőző betegségnek gyógyítási, nemkülönben a temetési költségnek a hagyatékból való megtérítését az örökösöktől jogosan követelheti. (Pozsonyi tábla G. 50/1907. sz.) 528. Az a körülmény, hogy felperes vadházasságban él, nem elégséges ugyan annak megállapítására, hogy köztudomásúlag ledér életet folytat, mert a vadházasság erkölcstelen volta daczára még nem enged következtetést a feslettséggel azonos értelmű ledérség íenforgására, mindamellett az a feleség, ki férjétől különválva férjének életbenléte alatt más férfival vadházas-