Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

114 A házas tái'saTi személyles viszonya egymáshoz hogy az illető ruhanemüek megrendeléséhez vagy kiszolgáltatásához a maga részéről hozzájárult és ekként azok iránt a maga részéről jogi hatálylyal intézkedett. (G. I. G. 6/1903. sz. a.) 477. Jogszabály az, hogy a férj nejét eltartani köteles, ebben az eltartási kötelezettségben beimfoglaltatik az is, hogy nejét betegségében gyógyíttatni tartozik. (C. I. G. 673/1902.) = Azonos: C. 3939/1884. sz. 478. Az a körülmény, hogy a nőnek magánvagyona van, a férjet tartási kötelezettségétől nem mentesiti, hanem az csak figyelembe veendő a tartásdíj összegének meghatározásánál. (C. 1898. I. G. 476. sz. a.) 479. A lakóhely és a lakás meghatározásának joga a férjet, mint a család fejét illeti meg és amennyiben az a házassági életközösség folytatására alkalmas, a nő oda férjét követni köteles. (C. 8705/1903. sz. a.) 48ö. A hazai jogunkban elfogadott vagyonelkülönzési rendszerrel nincs ellentétben az, hogy a házassági együttélés tartama alatt a nő külön vagyonának jövedelme a közös háztartás szükségleteire fordittassék, éup ugv, mint a férj külön vagvonának a jövedelme. (C. I. G. 397/1898.) 481. Az 1894: XXXI. t.-ez.-nek életbeléptetésével nem érintettek a korábbi bírói gyakorlat által megállapított azok a jogszabályok, hogy oly esetben, midőn a feleségnek különélésére a férjnek sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, a férj a feleségnek tartásdijat akkor is köteles kiszolgáltatni, ha a válóper folyamatba téve nincsen és hogy a különválva élő nő a férje ellen az ideiglenes nőtartás iránt indított perben csak azt köteles bizonyítani, hogy a férjnek sérelmes magaviselete tette reá nézve a házas egvüttélést elviselhetetlenné... (C. 1896. nov. 17. I. G. 264. sz. a.) 482. Az állandó birói gyakorlat által megállapított jogszabályok szerint a férjétől különválva élő nő, ha a házastársi együttélés felbontására a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, az ideiglenes tartás pénzbeli egyenértékét akkor is követelheti, ha külön vagyonnal bir és a nőnek külön vagyona csak a tartási dij mennyiségének meghatározásánál vehető tekintetbe, s mert e jogszabályok az időközben életbelépett 1894: XXXI. t.-cz. által sem helyeztettek hatályon kivül, amennyiben e törvényczikk rendelkezései csak azokra az esetekre vonatkoznak, midőn a házassági kötelék felbontása vagy az ágy- és asztaltól való elválás iránt inditott perek folyama alatt a házassági per birósága van hivatva az ideiglenes tartás iránt határozni. (C. 1897. okt. 19. I. G. 236. sz. a.)